Mi a véleményed az általános iskolai/ középiskolai tesi órákról? Hogyan élted meg ezeket az órákat?

olyan tanárunk volt, aki egész órán a telefont nyomkodta, mi meg elvoltunk konditeremben, szertárban, focipályán.

semmi se volt kötelező. osztályozáskor, ha valaki nem akart bukfencezni, vagy kötelet mászni, stb. akkor kérte a tanárt, hogy írja be az egyest. de aki már megpróbálta, annak már 2-3 megvolt, mégha nem is tudta megcsinálni.

Utáltam. Nem a mozgást, hanem a folytonos baxtatást, ami a tesi órákon ment. Én egy matek doga előtt nem izgultam annyit, mint egy tesi óra előtt. Értelmetlen cseszegetés volt az egész.

A másik meg az, hogy nagyon ritka az, hogy egy ember tesi órán mindenből egyformán jó. Én pl. távolugrásban, futásban jó voltam, versenyre is vittek. De pl. gerendából nagyon rossz voltam (egyensúlyérzékem mindig is rossz volt, tériszonyos is vagyok). Akkor miért kell olyannal is baxtatni valakit, amire mondhatni a testi adottságai sincsenek meg? (Nem voltam dagadt, hiszen atlétikából jó voltam). Lényeg, hogy semmi értelme nem volt, engem jobban stresszelt, mint egy matek óra.

általánosban a tanár kidobott minket az udvarra, hogy játszunk, mi meg egész órán a tejüvegen lévő repedés előtt lökdösődtünk, és moziztuk, ahogy csókolózik a szertárban a fejlesztőtanárnővel.

gimiben nem tudom, mindig kikéredzkedtünk az udvarra, és onnan kilógtunk a mekibe vagy a közeli tóhoz kacsát etetni.

az a baj, hogy tesi szakra olyanok mennek, akik kevesek voltak versenysportolónak, és nem elég okosak más tanárszakhoz, tehát se nem okosak, se nem értenek igazán a különböző mozgásformákhoz.

Semmi bajom nem volt vele.

A károgóknak: A gyerekek mozgáskultúrája borzalmas, ha még ennyi mozgás sem lenne rájuk erőltetve egyenesen menni se nagyon tudnának.

Hála istennek, ezer éve kinőttem belőle, de még így középkorú létemre is borzadva gondolok vissza rá. Az egyik legszörnyűbb az átöltözések. Tiszta macera, dög unalom. Ráadásul sovány voltam, mint egy pózna, nem szívesen mutogattam magam. Mozogni alapvetően szerettem, de nem sok tornász tehetség szorult belém, úgyhogy az ügyeletes szerencsétlenségnek jó voltam.

Szabadon választott mozgásforma lenne jobb a diákoknak.