Kezdőoldal » Emberek » Tanárok, iskolatársak » Értek titeket durva sérelmek...

Értek titeket durva sérelmek valamelyik tanárotok miatt?

Figyelt kérdés

Kezdem én.

Nekem sajnos elég sok volt:

1. Általános iskola felső tagozatban a kötelező olvasmányokról írni kellett fogalmazásokat és a magyar tanár mindig rááldozott egy órát arra, hogy a hülyeségeket felolvassa és kifigurázza. Annyira kellemetlen és égő volt hogy a föld alá tudtam volna süllyedni. Mindenki engem nézett és nevetett, a tanár meg még adta alá a lovat.(szerencsére az enyémben nem volt sok, de valakinek felolvasta az egész fogalmazását) Emiatt pl. gimnáziumban soha nem írtam fogalmazásokat, beadandóat, angol leveleket mert bennem volt ez a félelem amit általános iskolából hoztam magammal. Sok egyest szedtem össze emiatt.


2. Szintén a magyar tanár. Angol szakos is volt és édesanyám rávett hogy járjak hozzá angolozni. Nyelvi előkészítőre jelentkeztem és ott beszélgetés is a felvételi része volt. Előző nap átmentem a magyar tanárhoz gyakorolni. Nem ment valami fényesen. Másnap elmentem felvételizni, aznap nem kellett suliba mennem. A magyar óra 20 perce arról szólt hogy tanárnő engem beszélt ki hogy milyen hülyeségeket mondtam és hogy miket nem tudtam. Mindenki kinevetett. Emiatt nem mertem nagyon sokáig magán tanárhoz járni mert bizalmatlan lettem. Érettségi előtt mertem csak elmenni matekra de mindig szorongtam hogy ha nem tudok valamit akkor mi lesz.


3. Az általános iskolás testnevelés tanárom borzalmas volt. 45 percet kellett körbe körbe rohangálni a teremben. 40 fok volt, nem volt levegő. Ha megállt valaki akkor egyest kapott + következő órán is végig futás volt. Voltak kövérebbek akik nem bírták. Amikor megálltak, a "kedves" osztálytársak belerúgtak, megütötték és kiabáltak vele mert "miatta" kellett futni a következő órán is. A tanár azt mondta direkt csinálta így mert ha valaki megáll akkor a többiek legalább majd lerendezik mert miatta nem lesz játék a kövi órán. A sporttal kapcsolatban is csak rossz emlékeim vannak. Kínzásnak fogom fel a mai napig, nem pedig örömnek.


4. Sajnos az iskolánkban sok volt a kisebbség. Egyszer összetűzésbe kerültem az egyikkel mert ellopták a tornacuccom. Bejöttek a termünkbe csapatostól úgy hogy a biológia tanár is ott volt(aki a kedvenc tanárom volt addig) és elkezdtek velem kiabálni, mindennek elhordtak, majdnem nekem is jöttek. A tanár csak ült a pad tetején és végig nézte mosolyogva/nevetve ahelyett hogy közbe lépett volna.


Sok más dolog is volt még amit velem vagy az osztálytársakkal tettek. De azt hiszem hogy ezek voltak számomra a legrosszabbak. Jó érzés volt ezt így kiírni magamból.

Írjátok ki ti is magatokból a történeteiteket rossz tanárokkal kapcsolatban! Milyen hatással volt ez rátok?

Valamint szerintetek hogyan lehet azt elkerülni hogy ha majd gyerekeim lesznek ne érjék őket is ilyen megaláztatások?


Előre is köszönöm a válaszokat! Megy mindenkinek a zöld!



2020. ápr. 26. 22:11
 1/6 Metionin ***** válasza:
100%

Mivel elég szar anyagi helyzetünk volt, általános felsőben a legtöbb tanár a "csóró kislány" néven azonosított. Osztályfőnököm rendszeresen kigúnyolt, mert én voltam az egyetlen, akinek nem volt se telefonja se számítógépe (neki elektronikai boltja volt). Egyszer egy nehéz versenyfeladatot csak én tudtam megoldani az évfolyamról és akkor oszi közölte csodálkozva: "Nahát, még te is jó vagy valamire". Az osztálytársaim rendszeresen gúnyoltak és vertek, amit a tanárok vállvonogatva néztek végig.

Amikor gimibe kerültem, jobb lett a helyzet, bár az oszit ott is sikerült kifognom. Matektanár volt és minden órán kihívott x embert a táblához, ahol megalázta őket. Nekem rendszeresen elmondta hogy anorexiás vagyok és meg fogok halni vagy épp arról papolt hogy öltözzek csinosabban (tudta pedig hogy nincs pénzünk ilyesmire) vagy fogyatékosnak nevezett mert nem tudok írni ( a számaim formája nem tetszett neki). Illetve az angoltanár pécézett ki már az elején, olyanok miatt írt be random egyeseket, hogy nem tetszett a hajam színe meg miért vagyok szemüveges, meg hogy szerinte nem jó a kézírásom. A többi tanár egyébként okés volt.


Elkerülni nem igazán tudom, hogy lehet, talán ha megfelelő iskolába íratod a gyereket, ahol nincsenek cigányok. Vagy ha valami történik és látod hogy a tanárok nem foglalkoznak vele, akkor bemész és beszélsz a tanárral. Nekem a szüleim szartak erre, gondolom azért is mertek mindig verni mert látták hogy senkire se számíthatok.

2020. ápr. 26. 23:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%

Nem lehet elkerülni.... az esély mindig megvan,nekem egyik osztályomba se járt egy cigány sem, mégis sz.r volt mind:D engem inkabb a gyerekek bantottak, mint a tanarok.

Egyetlen elmenyem: alsóban a tanítónő mindenki előtt összetépte a füzetem , mert nem írtam gyöngybetűkkel, és kidobta a kukába... azóta is csúnyán írok. szerencsére tanárok nem bszogattak, és akikkel jártam együtt őket sem. Pedig volt 1-2 nagypofájú , de azon kivul hogy kikuldtek orarol, semmit nem mondtak nekik. Ezek még 2010 előtt történtek bőven...

2020. ápr. 27. 01:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
98%
Én a matekot sosem szerettem, de amint hozzánk került egy frissen végzett tanárnő, konkrétan mindennél jobban megutáltam, pedig a 2 èv alatt végig 4 es voltam. Az órái úgy néztek ki, hogy óra elején beül az utolsó padba és sorra szólította az embereket táblához. Konkrétan rámjön a félelem 2 évvel később is a tábla szótól, ez nem vicc. Olyan anyagokból kellett feladatokat kint megoldani, amiket aznap tanultunk, szóval kb 10 perce. Megoldott nekünk 1 feladatot és aztán mi. Ha valamit nem tudnunk, teli torokból kiabált, hogy HALADJUNK MÁR. Ilyenkor általában az illető csak állt a tábla előtt, azt sem tudta mi van és a tanár vagy 1est adott neki, ha kicsit jobb napja volt akkor nem. Lehetett látni a félelmet mindenkin, amikor elindult hátra. Volt olyan, hogy egész órán nekem kellett a táblánál lenni, mert nem volt házim (aznap másoknak se, de engem nem szeretett). Konkrétan 45 percig oldottam meg a matek feladatokat a táblánál 30 osztálytársam előtt, akik kaptak egy lyukas órát.
2020. ápr. 27. 02:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
87%

Durva sérelmek asszem nem voltak, csak ilyen kisebbek. Alsóban az osztályfőnök elmondta, h szerinte ki fog egyetemre menni, és ki nem. Én speciel azt sem tudtam, h mi az az egyetem, és amikor a nevemhez lapozott, akkor azt mondta, h én nem fogok egyetemre menni, úgyhogy tovább lapozott, és mondta tovább, hogy szerinte kihez milyen terület passzolna.


Meg volt olyan tanárom is aki pszichoanalízist csinált azokról akikkel szerinte valami baj volt. És akkor arról szólt az egész óra, hogy kielemezte az anyagi helyzetemet, meg a szüleimet, meg mondott még ilyen okosságokat. Persze nem voltam ott, mert mindig akkor beszélt ilyeneket amikor a célszemély nem volt ott. Én is végighallgattam másokról ilyeneket.


Meg rengeteg ilyen kisebb ügy volt. Tényleg sztem ezekből az a tanulság, hogy le kell ordítani azt, aki így próbál viselkedni velünk, vagy másokkal. Én mindig kötözködök utcán is, meg villamoson is akár, ha látok valamit. Meg ha beszólnak, akkor is. Persze nem agresszíven, de ha már egyszer nagyra nőttem, akkor kihasználom ezt arra, hogy elmagyarázzam embereknek, hogy hogyan nem viselkedünk másokkal. Volt hogy nem álltam fel a himnuszra egy iskolai rendezvényen, ahol valakit ez iszonyatosan megzavart, és elkezdett mutogatni, meg motyogni rólam, aztán félrehívtam, amire nem számított, és majd fél óráig beszélgettünk. Sztem életében nem kérte még számon senki azért mert egy idióta.

2020. ápr. 27. 10:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
77%

4

"nem álltam föl a Himnuszra", azt írod, és MÉG NEKED ÁLL FÖLJEBB?

2020. máj. 12. 22:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:
16%
Nem kell felállni a himnuszra. Főleg nem egy iskolai rendezvényen. Más környezetben persze én is felálltam volna nagyobb eséllyel. Nem tudom h mondták e már neked, de akkor most mondtam.
2020. máj. 13. 15:54
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!