Hogyan szerezzem vissza a motivációmat a tanuláshoz?

Komolyan azt hiszed, hogy ezt valaki elolvassa?

A kérdésre válaszolva: Sehogy. Tanulni baromság! Jobb, ha tőlem tudod meg.

Az előző anonimnak üzenem, hogy igen, van aki elolvassa, én személy szerint nem bántam meg, mert nagyon átélhetően írja le a vele történteket, és nagyon emberi problémáról van szó.

Kedves kérdező, először is azt tudnod kell, hogy ez a tanár nem rosszindulatú, a maga módján jót akar. De azok az eszközök (jutalmazás, dícséret a jó eredményért, "büntetés", fenyegetés, leszólás a rossz eredményért), amivel el akarja érni, hogy jobban tanuljatok, nem helyes pedagógiai módszer. Legalábbis ennyire túlzásba víve biztos nem az. Hiszen a saját példádon láthatod, hogy épp ellenkező hatást ér el vele, stresszelni kezdesz, a tanulás egy rossz élménnyé változik, félni fogsz a dolgozatoktól. És le merem fogadni, hogy ezzel nem vagy egyedül az osztályodban.

Mindenesetre te megtetted az első helyes lépést: elmondtad másoknak, hogy mit gondolsz erről.

Mindenképpen a tanárnak kellene változtatni a viselkedésén/módszerein, nem pedig neked! Ezt vegyük alapnak. Mostmár csak azt kéne kitalálni, hogy hogyan adható a tudtára, hogy a módszerei a kívánt hatás ellentétét okozzák. Ha beszélő viszonyban vagytok, és úgy érzed, hogy hallgat rád, akkor nagyon udvariasan és körültekintően fel kell vázolni neki, hogy milyen érzéseket és stresszt vált ki, amikor kollektíven az egész osztályt leszidja bizonyos egyének nemtanulása miatt. Arra is figyelmeztetni kell, hogy a tanítás során maradjon az eredeti témánál, ne hagyja elterelődni a figyelmét.

Tudom, hogy szinte lehetetlennek hangzik ez, hogy te, a tizenéves diák mivoltoddal tanácsokat adsz egy felnőtt tanárnak. De az igazság az, hogy a tanulóknak sokszor igazuk van, a tanárok pedig nem mindig tudják magukat kívülről szemlélni. Hozzászoktak, hogy nincsenek kritizálva, ezért úgy érezhetik, hogy minden, amit csinálnak, az jó.

Lehet, hogy félelmetesen hangzik tanácsot adni egy tanárnak, de ha nem teszed/teszitek, akkor tudod mi lesz?

Hadd mondjam el a saját osztályom példáját: az angoltanárnőnk minden óra alkalmával elkalandozott. Hihetetlen volt, a rossz nyomtatókon keresztül az orosz nyelvig mindenről tudott órákig beszélni, még a legapróbb dolgokról is. Meg is lett az eredménye, most érettségizett az osztályom, és máris két ember van, aki megbukott angolból. Tanulság: ha kiállt volna az osztály magáért, akkor talán nem történt volna ilyen.

Na de kanyarodjunk vissza, ha kizártnak tartod, hogy személyesen beszéld meg ezeket vele, akkor fogj össze az osztállyal, és csináljátok közösen! De lehetőleg úgy kell csinálni, hogy a tanárod ne érezze letámadva magát.

Ha ez az ötlet sem tetszik, akkor viszont a szüleidnek kéne felvázolni ezt a problémát (remélve, hogy segítőkész, megértő szüleid vannak).

Szóval a véleményem szerint valahogy mindenképp a tanár tudtára kell adni, hogy sajnos nem célravezető, ahogy tanít.

Az emberek sokkal könnyebben elfogadják a kritikát, ha nem csak a negatívumokat említed meg, hanem a pozitívumokat is. Én egy beszélgetés során ajánlanám a pozitív dolgokkal kezdeni.

Ha se a szülők, se a közvetlen beszélgetés nem jöhet szóba, akkor esetleg egy névtelen levél... Hülyén hangzik, de valahogy az értésére kell adni, hogy amit tesz, az rossz.

Én eléggé szókimondó vagyok, volt olyan tanárom, aki nagyon rosszul reagált a kritikára, volt olyan, aki elfogadta. De egyikük sem adott rosszabb jegyeket, csak azért, mert kritizáltam :)

Itt a te és az osztályod jövőjéről van szó, ez sokkal fontosabb, mint egy-egy tanár büszkesége és önérzete.

Ezen kívül kevés olyan dolog van, ami megoldaná a problémát, hiszen nem a szorgalmaddal van a gond.

Esetleg azt még megpróbálhatjátok, hogy óra közben, amikor elkezd másról beszélni, valahogy visszaterelitek az eredeti mederbe. Akár ravasz kérdéseket is bevethettek, amik visszavezetnek az eredeti témához.

A mi tanárunk bioszból el szokta mondani, hogy mik azok a fogalmak és témakörök, amiből számonkérés lesz, esetleg ti is megkérhetnétek a tanárt, hogy csináljon ilyen listát.

Írtad azt, hogy mozaikos könyvet használsz. Szerintem nem rossz könyv az. Mellette megpróbálhatod még az ingyenesen letölthető, PDF formátumú OFI-s tankönyveket is. Nekem tetszenek.

Szeretném, ha nem vennéd magadra, amikor a tanárnő az egész osztályt szidja. Tudod magad is, hogy a te szorgalmaddal nincs gond, ezért nem is vonatkozhat rád, amit olykor mond a tanár. Próbáld magad kivonni a tanár szavainak érzelmi hatása alól! Amikor negatív dolgot mond, jusson eszedbe, hogy én, meg a szüleid, meg még ki tudja kik, jó véleménnyel vagyunk rólad. A biológia és a kémia nagyon szép tárgyak, kár lenne, ha ilyen dolgok miatt véglegesen megutálnád :(

Azt írtad, hogy a "biosz/kémia tanáromat nem tudom megváltoztatni", pedig én a hozzászólásom nagy részét annak a reményében írtam, hogy mindenkire lehet hatni, mindenki megváltoztatható. Az is lehet, hogy ha megpillantaná a kezdő hozzászólásodat, már akkor belátná, hogy rossz úton indult el.

"Hogyan érhetném el, hogy ne a tanáromhoz akarjak igazodni, hanem magamhoz és ne szorongjak már a gondolatától is?"

Mint mondtam, az első lépést megtetted azzal, hogy kiírtad magadból ami a lelked nyomta. El lehet érni, hogy kivond magad a tanárod hatása alól, de ez egy lassú folyamat. Folyamatosan emlékeztetned kell magad arra, hogy amit mond szidalom, az nem vonatkozik rád. De szerintem ez egy kétélű fegyver, mert ha el akarsz tőle szakadni, akkor a dícséreteket se szabad tőle komolyan venni.

Szóval tisztáztuk, hogy amit mond, az nem helyénvaló, tehát a követelései sem helyénvalók. Gondolj csak bele, mennyire reális az, hogy valaki a tananyagtól eltér, de azért a végén számonkéri, amit el sem mondott az órán? Ha rossz jegyet kapsz, akkor az (legalább részben) emiatt lesz.

Tudatosítani kell magadban, hogy nem azért tanulsz, hogy őneki megfelelj, hanem mert neked jól esik stresszmentesen foglalkozni a tantárgyakkal.

Ahogy te is mondtad, labilis egyéniség, és kevés esélyt látsz a változásra, tehát figyelmen kívül kell hagyni az érzelmi zsarolását. Ne vedd komolyan, amit a tananyagon kívül mond!

Minél többet beszélsz ezekről a dolgokról (pl. barátaiddal, ismerőseiddel, szüleiddel, de még idegenekkel is az interneten), annál könnyebben ki tudod majd vonni magad a tanárod hatása alól.

Nem tudom mindezzel mennyit segítettem, remélem azért majd kedvező irányba alakulnak a dolgok.

Szia!

Nem olvastam el, de ha nincs motivációd akkor nem élvezettel tanulsz, rossz a technikád. Tapasztalatból mondom