Mit reagálnál tanárként, ha egy volt diákod, aki azóta már suinten tanár, azt mondaná neked,hogy te voltál a valaha volt legrosszabb és leundokabb tanára?

Igen,elgondolkodnék ezen.

Sőt,talán meg is kérdezném,hogy miért.

Én több volt diákomnak is feltenném a kérdést. hogy milyen véleménnyel vannak rólam.

Nekem is volt néhány tanárom, aki undok flegma volt velem, kaptam tőle néhány traumatikus emléket. Az egyik ilyen a technika tanárom volt. Nem értettem, hogy miért adta fel nyári szünetben azt a feladatot, hogy fából készítsünk kishajót. A legtöbb 6. ostályosnak lehetetlen feladat volt. Nekem nem, mert nyári szünetben asztalos mühelyben voltam tanuló. A kishajómat meglátva a tanár ordított velem, hogy nem is én készítettem, pedig a két kezemmel csináltam. Ez egy nagyon rossz emlék lett a számomra. 20 évvel később, amikor ipari automatizálás terén dolgoztam és robotokat, cnc gépeket programoztam, eszembe se jutott, hogy a tanáromnak szemrehányást tegyek. tudtam, hogy sokkal másabb diák voltam, mint a többiek, egyszerűen nem tudták a tanáraim, hogyan kezeljék a hozzám hasonló gyarekeket.

Ha nem érezném jogosnak, összetörnék, amiért mégis ezt gondolja valaki.

Ha jogos lenne... Nos, akkor olyan személyiségem lenne, hogy továbbra sem hatna meg, pont, mint a 3. írta

Remélem, lenne bennem annyi kötelességtudat, hogy megkérdezzem, mégis, mi volt a baj; mondjon néhány konkrétumot.

Ha nem mondana (vagy csak nyilvánvalóan süketelne), akkor persze, zavarna a dolog, de jó eséllyel túltenném magam rajta.

Ha komoly, érdemi kritikát mondana, akkor meggondolnám, hogy már megváltoztam-e, vagy még mindig ilyen vagyok.

Ha már megváltoztam, és most már normálisan tanítok/viselkedem, akkor oké. (Esetleg kifejezném a sajnálatomat, hogy ennyire megkeserítettem az életét.)

Ha viszont még mindig ugyanolyan undok vagyok - hát, akkor bizony nagyon el kéne gondolkodnom a dolgon.