Miért van az, hogy 31 éves fejjel is szorongás fog el, ha végignézem ezt az állítólagos kedves, könnyed középiskolai bemutatkozó videót?

[link]

Informatikai szakközépiskolába jártam, nem bullyngoltak, de mivel alacsony, sovány voltam (akkor is), teljesen izoláltan jártam be nap mint nap és gyűlöltem a tanáraimat, akik nagyképű/maximalista/tenyérbemászóan felszínes városi se**fejek voltak.

Hiába 4-5-ös voltam minden tárgyból majdnem és utána mentem egyetemre, de gyűlöltem azt a légkört, ami a kötelességekre, teljesítménykényszerre nevelt.

Egész nap bezárva egy 100 éves többszintes katlanba.

Nem tudom elképzelni, hogy bárkinek miért is jelenthet boldogságot/bulit a középiskola. Nekem csak rossz emlékeim vannak az iskolai évekről (egyedül talán az egyetemről nem de az is csak azért, mert sokkal rugalmasabb volt és nem kellett másokkal folyamatosan összezárva lennem).

Mai napig meglátok iskolásokat arra gondolok, mennyire szar, lélek- és önbizalomromboló évek voltak azok annyi gyökér egoista senkiházival.