Van itt olyan, akit bántalmaztak (akár fizikailag, akár lelkileg) az iskolai évei alatt? Miért? Mesélnétek róla?

Általános iskolában lelkileg, folyamatosan hazug pletykákat terjesztettek rólam és kiröhögtek a hátam mögött, meg megaláznak. Most középiskolában meg azzal, hogy teljesen kiközösítenek.

Fizikailag nem nagyon volt semmi.

Igen. Általánosban 8 évig, engem lelkileg, később egy másik lányt is kiközösítettek, őt fizikailag is. Undorodom tőlük, és már egyikkel sem tartom a kapcsolatot, kivéve azzal a lánnyal, ő lett a legjobb barátnőm.

De középsuliban sem voltam népszerűbb, az annál idősebb korosztály meg már talán értelmesebb ennél a hülye kiközösítés, bántás, csúfolás dolognál.

Az egykori szocialista általános iskolában hiába voltam jó képességű és szorgalmas, a szüleim fizikai dolgozók voltak és az kapott jó jegyeket akinek a szülei pártemberek voltak. Akkor is ha a gyerekük rossz képességű volt.

Aztán mára nekem felsőfokú végzettségem lett. Az egykori pártember gyereke meg egy konyhán főz, mosogat. Ez nem vicc.

Hogy miért azt az egyik tanár fogalmazta meg amikor azt mondta h "Nem tudják elviselni a másságot" és itt szó sincs arról h meleg vagyok.

Egyszerűen csak nem voltam az a bulizós csajozós típus.

Ezt persze az osztálytársaim 95%-a nem tudta megemészteni.

És ezt követték a különböző megalázások agyonverések... 8 éven át. Mondjuk időnként az intézmények azok változtak. de a bántalmazás az nem. Nálunk ez nem csak az iskolában fordult elő hanem otthon is. Lelki fizikai egyaránt.

Mondjuk azóta se megyek sehová ha nem muszáj és nem járok bulikba se és nem is csajozom. Elvagyok magamba ahogy mindig is voltam hogy ez egyeseknek mér fáj azt nem tudom.

Van aki azt mondta rólam h sose látott nevetni és h egy megkeseredett ember vagyok. Nem akartam mondani neki h ha téged is annyit vertek volna mint engem te se lennél túl vidám.