Sok fiatalnak börtön az iskola, mire jók ezek a szekálások?

Régi "szép" idők. :) Volt osztályunkban egy srác aki rocker volt, de úgy rendesen látszott a stílusán, egy ideig szekálták érte, igazából úgy tűnt tűri minden gond nélkül. Aztán valamelyik reggel az egyik szájhős vérző orral jött be a suliba, persze a többi fiúnak azt mondta elesett mígnem délután a lányoktól tudtuk meg, hogy reggel ez a rocker srác elkapta a gyereket, de úgy igazából... onnantól nem szólt be neki többet, sőt, inkább a srácot kezdték el cikizni, bár érdekes mód ez a rocker srác sose cikizte, csak mikor szekálták elintézte a maga módján a főkolompossal, onnantól kezdve nem volt gondja.

Jó ezzel korántsem azt akarom mondani, hogy így kell elintézni, de a lényeg, hogy ha hagyod magad akkor csak jobban rád fognak szállni. Simán ha nem foglalkozol velük, tudomást se veszel róla nagy eséllyel megunják hamar mert látják, hogy nem tudnak felbosszantani vele.

Ez a szekálás csupán csak arra jó,hogy a saját önbizalmukat "magasabb szintre" emeljék azáltal,hogy másokat(téged,engem meg rajtunk kívül még milliónyi fiatalt) lenéznek.

Én figyelmen kívül hagytam ezeket a dolgokat,pedig engem lányként még 7.-8.osztályosan fizikailag is bántalmaztak(ütöttek,2 fiú).Senki nem szólt nekik semmit,nem akadályozták ezt a dolgot meg.Én nem akartam szólni senkinek,mert akkor még többet ütöttek volna,a lelki beszédek meg aztán tényleg nem hatottak senkire.

Engem a fizikai bántalmazás nem tört meg lelkileg.Fájt,ahogy műanyagpalackkal ütögettek(mert nagyon erősen ütöttek),aztán volt,hogy kézzel is ütöttek a végén,de aztán hazamentem és a fájdalom elmúlt.Lelki sebeim ebből nem maradtak.

A középiskolában megtörtek.Ott az elejétől kezdve bántottak lelkileg,és ez sokkal,de sokkal jobban fájt,mint az általános iskolai fizikai bántalmazás.Sok buta és alaptalan pletyka elterjedt rólam,sokat szekáltak szavakkal.Tönkrementem lelkileg.

De valahogy mindig volt bennem egy tartás,mindig gondoltam valami jóra,leginkább arra,hogy egyszer úgyis kikeveredek abból a rossz osztályból.És így lett.Bár az utolsó 3 nap(2 szerenád meg a ballagás) nagyon jó volt,tetszett,mert végre valahogy azt éreztem,hogy nem a harcok mennek,nem a kiközösítések,meg nem az alaptalan pletykák.

Azt tapasztaltam,hogy akik elmentek az osztályból 10.-11.osztályban,azokat is kibeszélték rendszeresen.Ráadásul volt egy rossz osztályfőnökünk(aki ugyan sokat szenvedett,és emiatt sajnáltam),és ez az osztályfőnök nem volt képes összetartani minket.Az évfolyamtársaink osztályfőnöke tartotta bennünk szalagavatókor is a lelket,az mondta,hogy csináljuk meg a műsort,és más véleménye ne számítson.A végén a szalagavatós műsorban az a rész tetszett mindenkinek a legjobban,amin kitört a veszekedés.:D

Tudom már,hogy nem vagyok rosszabb ember náluk,sőt valahol értékesnek látom magamban azt,hogy én soha,de SOHA nem bántottam szándékosan meg senkit.Nekem is akadnak bőven hibáim,csak én elismerem őket,nem úgy,mint ők.Ők soha nem ismernék el,hogy hibáztak.

Sosem mertem magamat adni nekik.Egypár ember volt,akinek magamat mertem adni,de nekem igazából az általános iskolából maradt fenn a legjobb barátságom.

A középiskolai "barátságok" közül egyetlen egyet mernék barátságnak nevezni...