Miért közösítik ki az iskolákban az önbizalomhiányos, határozatlan embereket?

Én nagyjából ilyen voltam, de sose közösítettek ki, se általánosban, se középiskolában.

Lehet, hogy csak szerencsés voltam, de mindig olyan osztályom volt, ahol nem voltak kiközösítések. Sőt inkább megvédtük egymást, ha valakit bántottak a tanárok vagy más diákok másik osztályokból.

Egyébként az, hogy valaki félénkebb még nem ok a kiközösítésre, attól még lehet valaki jófej és kedves. Engem szerettek az osztálytársaim :)

Akik kiközösítenek, azoknak semmivel sem több a valódi önbizalma, csak nagyobb az arca. Menj el a húsz éves érettségi találkozóra és rájössz, hogy ki a valódi érték, és ki volt az üres senki, aki 16-18 évesen értéknek és etalonnak adta elő magát és nagy pofával kiközösített másokat. Ők a tipikus csordalények, akik nem bírják el a másságot.

A félénk, határozatlan, befelé forduló emberek között igazi kincseket lehet találni (emberileg és szellemileg), csak ők jóval később érnek, mint a csordalények, tehát nem passzolnak a korosztályba.

Nekem is ez volt a problémám mikor suliba jártam(kezeltettem is magam).

Lehet ,hogy szégyen,de ez van!

Mivel a társaimtól kicsit nagyobbacska vagyok,testre erősebb,ezért nem mertek piszkálni...még ha meg is szóltak azonnal léptem.

Nem kell ezt úgy gondolni,csak kéményen lekezeltem őket,vagy rályukiesztettem...amúgy is a végsőkig mennék.

Ők ezt tudták jól.

Valamiben gyengébb vagy tőlük,de másban erősebb!

Nekem ez nagy szerencsém volt.

22/F

A mi osztályunkban is van egy srác, nem önbizalom hiányosnak mondanám, hanem határozatlannak/visszahúzódónak.

Ha komoly témákról beszélgetünk a haverokkal, ő odajön és csak azt mondja, amit már mi is elmondtunk. Sajnos nincs saját véleménye, csak helyeselni tud.

Amikor pedig hülyéskedünk, akkor próbál csatlakozni, és csak rettentő béna poénokat tud mondani.

Egyébként ez a srác több évig a második árnyékom volt, azaz mindenhová követett, nem is értem miért, én sem vagyok kifejezetten az a központi srác. De mivel szinte egész nap követett, sok mindent megtudott rólam, és a gondolkodásomról. Már velem tud komolyabb témákról is beszélni, és a poénjai is tűrhetőek.

Azóta próbálom szorosabban bevonni a baráti társaságomba, amire a többiek nem nagyon fogékonyak. Mindenesetre annyit értem el, hogy engem is kissé kirekesztettek a többiek (nem nagyon, de - mondhatni - semmit sem tudok róluk, ők sem rólam). Sosem hívnak bulizni, ők a bulikban másokkal is megismerkedtek, és ha ezekkel a másokkal (nem ez nem a trónok harcás "más"..:DD) találkoznak, akkor engem sosem hívnak, merthogy én úgysem ismerem őket.. Ez mekkora hülyeség, akkor megismerem a buliban, nagy cucc.. Mindegy is.

Ez kicsit szarul esett/esik, mindenesetre, ha a menzán van egy üres hely a visszahúzódó srác mellett és van egy az előző barátaim mellett, akkor biztos a visszahúzódó mellé ülök.

A tanácsom: találj egy másik visszahúzódó személyt az osztályból, vagy alsóbb/felsőbb évfolyamról, és alakíts ki vele egy szorosabb barátságot, hiszen biztos nem vagy egyedül ezzel. De ha kérhetem, akkor ne ezt az árnyékosdit játszd el, amit az én esetemben játszottak el, mert olykor-olykor rettentő idegesítő volt. Csak az én jó szívem nem hagyta elküldeni ezt a srácot. :)

17/F