Nektek volt olyan tanárotok akivel jóban voltatok sokáig, és el kellett válnotok tőle? Hogyan léptetek túl rajta? 16/L

Volt ilyen igen,és tartjuk a kapcsolatot(persze nem annyit és még csak most kellett "elváljunk")-középiskolai érettségi bizonyítvány osztás volt(25.-én),és ott még találkoztunk,de már közös képet nem tudtam vele csinálni!:(

De hát bármikor ráírhatok,beszélgetünk.Vele az utolsó időszakban lettem jóba.

Sajnos ez nagyon nehéz. Olyat nem tudok írni, ami "jó tanács" és ha megteszed, túl leszel rajta. Mert ha hiányzik, hiányzik, sajnos nem lehet ezzel mit tenni. Csak azt lehet mondani, hogy idővel egyre kevésbé fog. Később új iskolákba is mehetsz, máshol folytatod az életed, máshol történnek az életed eseményei, és előbb-utóbb elhalványodik a tanár, egyre kevésbé fog hiányozni, míg végül egy kedves, de távoli, szép emlék lesz.

Egyet ne csinálj: ne próbáld keresni, ha ő nem akarja, ha azt mondta, hogy "vége", onnantól ne írj neki. Mert ilyenkor pont az ellenkezőjét éred el, az agyára mész. Inkább ne utáltasd meg magad vele.

Az a helyzet, hogy elég kegyetlen az élet, sokszor el kell engednünk olyan embereket, akiket szeretünk. A világ így működik. A felnőtté válás egyik próbatétele, hogy képes vagy-e erre most, a tanároddal kapcsolatban. Jusson az is eszedbe, hogy bármennyire nem így tűnik esetleg, de nem egyenlőtlen egy ilyen kapcsolat, a gyereknek sokkal közelebbi a tanár, de a tanárnak a gyerek sokszor csak egy gyerek. Ezt sírkítva írtam, de mégis így van. Inkább keress barátnőket, vagy a saját családod felé közelíts, ne a tanáraid felé, mert minden tanárt el kell engedni előbb-utóbb. Sok sikert!

Köszönöm a harmadik válaszoló válaszát!

Amiket írsz,azok valóban így vannak,most már beláttam,hogy mi a helyzet.Nehezen tudok én is elengedni embereket(tekintve,hogy anyukámmal nem olyan a kapcsolatom,mint amilyet én szeretnék,de ennek is megvan az oka:más tönkreteszi a kapcsolatot),és nagyon ragaszkodok az emberekhez,akiket szeretek.

Próbálok én is nem ráírni a tanárra,akivel olyan jóban voltunk(ez most a másik tanárom,akivel egész évben jóban voltam),de nagyon nehéz megállni,hogy ne írjak rá!

Amikor feljön,szenvedek,és alig tudom megállni,hogy ne írjak rá,és olyan akarva-akaratlanul is mindig csak azt nézem,hogy ő meddig van fent...:)

Így nyáron kevesebbet van fent,természetesen,de ha feljön,akkor sokat van egy nap fent.

Most már csak nézni szeretem,hogy fent van!:D Furcsa dolog,furcsa helyzet,az egy biztos...xD