Hogyan bekuljek ki az osztalytarsammal ha mar masfel eve nem beszeltunk es egymasra sem neztunk?

"de most padtarsak lettunk a tanar miatt es nem akarom mellette szetunni a fejem"

És mit szólnál, ha mondjuk inkább a tanárra figyelnél?

"hogyan nyissak fele hogy beszelgessunk es jo viszony legyen kozottunk?"

Sehogy. Ha te magad nem tudsz neki témát mondani, akkor inkább hagyjad, lásd be, hogy nem csak vele van a hiba, hanem te magad is unalmas vagy. Ha nem lennél az, akkor tudnál vele beszélgetni. Ez kétirányú dolog. Ha nem tudsz a padtársaddal beszélgetni, az nem csak az ő hibája. Ha halálra unod magad mellette, az nem csak az ő hibája. Te vagy az, aki azt várja, hogy majd szórakoztassa valaki. A beszélgetéshez kell egy partner, aki válaszol, esetleg hozzáfűz valamit. Ha te magad meg sem próbálsz olyan dolgokról beszélgetni vele, mint amiről másokkal, hanem valamiért kukán ülsz mellette, akkor ne őt hibáztasd. vagy pedig neked vannak olyan érdektelen témáid, amik annyira unalmasak, hogy csak az erőltetett nevetés az egyetlen dolog, amivel kapcsolatot tudsz tartani a társaiddal. Simán csak pszichológia. Aki unalmas, az úgy próbálja érdekessé tenni amit mond, hogy folyton nevet. De ettől még nem lesz izgalmasabb semmivel. Aztán hogyha a másik nem röhög, akkor kezdi bajban érezni magát, mert érzi mennyire unalmas amit mond.

Nem tudom, hozz föl egy témát, kérdezd, te is mondj neki valamit, stb. Aztán ha unalmas, akkor figyeld a tanárt, az talán nem annyira unalmas. Meg amúgy sem azért beszél a tanár, hogy te elengedd a füled mellett.