Hogy tudnék segíteni egy olyan embernek, aki össze van törve, ha nem hajlandó beismerni, és én sem vagyok a szavak embere?

Van egy lány osztálytársam, aki rengeteget ad mások véleményére. Régen nagyon közeli barátok voltunk, de egy olyan éve kissé eltávolodtunk egymástól, viszont azért még jóban vagyunk.

Októberben elkezdett fogyókúrázni, pedig még 18 alatti, és cseppet sem kövér. Naponta tornázik, de nem eszik rendesen. Volt, hogy majd összeesett az éhségtől.

A fiúk rá vannak szállva, állandóan a fenekét csapkodják, úgy viselkednek vele, mint egy szexjátékkal, pedig sosem viselkedett kihívóan. A helzyet az, hogy ma valami nagyon csúnyát mondtak neki, amit inkább nem fejtenék ki. Teljesen össze volt törve, és nem hallgatott se rám, se a legjobb barátnőjére, mikor azt mondtuk, hogy ha nem ad valamelyiknek egy pofont nem hagyják abba. Sajnos igazunk lett. Akarunk szólni az oszinak, de ő nagyon totyi, nem szokott ilyesmikben segíteni, tanácsokat adni. Szülei nem tudnak ezekről. Arra gondlotunk a legjobb barátnőjével, hogy megmondjuk nekik, mert a lány nem fogja.

Viszont szerintem őt kéne meggyőzni, hogy szólnia kéne, vagy legalább kiálljon magáért. Tudnátok valami tanácsot adni? Mivel lenne érdemes próbálkozni?