Szerintetek ez mar streberseg? Mit gondoltok errol a helyzetrol? Ti miket tapasztaltatok hasonlo helyzetben?

Azért jársz oskolába, hogy tanulj. Ez a dolgod. Mi az,hogy stréber?

Kik között szeretnél népszerű lenni? :D

Tanárnakvisszapofázó Gyula vagy Riherongy Gizzella társaságára vágysz? Hahh

Nos, abból hátrány, hogy jól tanulsz, aligha fog származni az életben.

Én mindig is tiszteltem az ilyen embereket. Akik kibeszélnek, azok mind agyatlan barmok. Nincs életed? Ugyan kérlek. Honnan tudná már az a szerencsétlen, hogy mid van neked. A saját dolgaival sincs tisztában, egyik napról a másikra él, aztán huszonévesen meg arról fog picsogni, hogy milyen rossz az élet, ejj az a fránya 12 órás műszak meg a 100 ezer forintos minimálbér.

Ellenben te egy hozzád hasonlóan (nem minden esetben azért, ezt tegyük hozzá) okos emberekkel megtöltött egyetemen fogsz üldögélni, képzed magad, aztán majd amikor 1 milliós fizetésed lesz álom élettel, akkor meg azt fogják mormolni, hogy hát te biztos csaltál, loptál, nyaltál a főnöknek, apu haverjánál dolgozol extra jutalékokkal, stb.

Egyetemen maximálisan javul a helyzet, ezt alátámasztom nyugodt lélekkel. Ott rengeteg céltudatos ember van, ugyanakkor ott is megjelennek az idétlenek (de senkit nem érdekelnek).

Haladj így tovább és kész. Soha ne hallgass a sok hülyére, mert azok csak azt akarják, hogy rohanj vissza az ő szánalmas szintjükre. Nehogy már jobb merjél lenni náluk pont te, akit ők egy stréber b#&romnak tartanak.

Én ugyanebben a helyzetben voltam, mint Te, annyi különbséggel, hogy férfi vagyok.

Sokáig engem is lestrébereztek, aztán rájöttem a megoldásra, és onnantól kezdve jóba lettem majdnem mindenkivel.

Időnként el kell járni bulizni és iszogatni (cigizni és drogozni semmiképp!), én heti 1x csináltam péntekenként a többiekkel, de viszonylag szolid mértékben. Odamentem 7-8ra és hajnali 1-2ig ott voltam, másnap 11kor felkeltem, és mehetett tovább a tanulás aznap és vasárnap is. Ahogy hétközben is.

Heti 1 (maximum 2) kisebb bulit iktass be Te is, nem ezen fog múlni a tanulmányi eredményed, sokkal-sokkal népszerűbb leszel és valószínűleg jól fog esni a tanulás közben egy kis kikapcsolódás.

Illetve segíts a többieknek, ha házit akarnak elkérni vagy csak valamit nem értenek. Számodra úgysem jelentenek konkurenciát, és ez megint dob egy kicsit a népszerűségeden.

Onnantól hogy felsőfokú képzettséget akarsz, tudnod kell hogy nem mindenki ugyanígy van vele, egy csaj és köztem ebből kifolyólag nem lett semmi, hiába volt kölcsönös szimpátia én egyszerű hegesztő, lakatos révén munkásruhában voltam, Ő meg már akkor is alkalmibb dolgokat vett fel(hogy tudassa a társadalmi státuszát)

Ő a kisugárzásomba szeretett bele, nekem viszont kellett egy olyan csaj aki a szépsége ellenére tud rossz is lenni ha kell, sajnos egy határnál már a tanulás átformálja az embert és sznob hülyévé válik.

Keress egyetemen társat, ott lesznek hozzád valók, vagy mit vársz? Ráadásul írod hogy nem is iszol akkor mit csinálsz? Ezzel csak leredukálod a lehetőségeid, ha elhívnak majd valahova passzolod mert ez az amaz? A vége az lesz hogy a csávó magában letudja annyival hogy "Jó csaj kár érte, de anyu kedvencére nincs szükségem"

Szia! Miközben olvastam a kérdésed, teljesen olyan volt, mintha magamról olvastam volna. Én is világéletemben csendes, visszahúzódó, kitűnő tanuló voltam. Sosem cigiztem, sosem ittam alkoholt, nem jártam bulikba, a párkapcsolat gondolata sem fordult meg a fejemben. Én is borzasztóan maximalista vagyok, mondjuk nálam külső hatásra, édesanyám miatt alakult ki. Ugyan mindig is imádtam tanulni és számomra mind a mai napig a legjobb szórakozás a tanulás, új információk szerzése majd hasznosítása édesanyám viselkedése, rólam alkotott kritikái nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a gimnázium utolsó két évét ugyan szín ötösökkel, de már csak nyugtatókkal, pszichológus segítségével tudtam végigcsinálni. A végére már nagyon belefáradtam az egészbe. Viszont ott voltak a barátaim, akiket nagyon szerettem és akikért mindig is nagyon hálás voltam. Ők hoztak egy csomó nevetést a mindennapokba és most, hogy így egy év távlatából visszatekintek, már inkább csak az ilyen pozitív emlékek jutnak eszembe. Én azt tudom neked mondani, hogy ne gondolkozz ilyesmiken, felesleges. Ilyennek születtél, így szocializálódtál, ez vagy te és ez teljesen jól van így. Okos vagy, intelligens, vannak céljaid amiket nagy valószínűséggel el is fogsz érni. És azokért a dolgokért amiket most még elutasításoknak, lemondásoknak érzel, később nagyon hálás leszel, és mindennek meglesz a gyümölcse hidd el. :) Nem kell olyannak lenned mint a többiek, nem kell beállnod abba a sorba amiben már milliónyi ember áll, inkább menj tovább a saját sorodon, megéri. :)

Amire figyelj, hogy azért pihenj is, ne engedd hogy a maximalizmus teljes mértékben átvegye az irányítást. Ha szükségesnek érzed keress fel egy pszichológust, havi egy beszélgetés is nagyon sokat tud segíteni egy olyan szakemberrel aki érti a dolgát! :) Ne vállald túl magad, a hibákat fogd fel úgy mint lehetőségeket a javításra, tanulásra.

A maximalizmus lehet előny, ha szinten tudod tartani. De ehhez elég nagy ügyesség kell, mert észre sem veszed és már nem tudod hol az elég. Mégis, én élvezem az előnyeit úgy gondolom. Jelenleg Kentben tanulok antropológiát és fizikát. Imádom. Mindig is ez volt a vágyam, a célom és sikerült elérnem. Azért, mert végig keményen dolgoztam érte. Most már kicsit lazult a hurok, édesanyámtól messzebb vagyok, ritkábban találkozunk, lett diákmunkám, új embereket ismertem meg, nyitottabb lettem, és úgy érzem megtaláltam a helyem. Azért írom le ezt, hogy lásd, nem vagy te semmivel sem lemaradva a "népszerűekkel" szemben, nem vagy náluk kevesebb, és minden amit teszel hozzásegít a céljaid eléréséhez és mindaddig amíg te magad helyesnek érzed ezt az utat amin jársz, nem szükséges mások miatt változtatnod! :) Nagyon sok sikert és kitartást kívánok neked mindenhez! :)

(Ha esetleg beszélgetni szeretnél ezekről hosszabban nyugodtan írj privátot.)

19/L

Attól hogy "stréber" vagy, és maximalista (ami nagyon jó dolog), nem jelenti azt hogy nem lehetsz népszerű.

Népszerűség a személyiségtől függ.

Ismerek olyan srácot aki törit vágja mint az állat, kitűnő belőle, és a beszélgetéseinkbe sokszor megemlít egyes történelmi eseményeket és baromi érdekesen adja elő, emellett nagyon laza személyisége van, így akármilyen stréber is, rohadtul népszerű.

", hogy hiaba vagyok kedves mindenkivel,"

Nem attól leszel menő, ha mindenkivel kedves vagy. Direkt próbálsz egy "stréberebb", elnyomottabb, visszahúzódóbb szerepbe kerülni ahol senkinek nem ártasz, hátha akkor kedvelni fognak. De az emberek nem azt kedvelik aki mindenkinek a kedvében jár és senkit nem bánt.

Felejtsd el azt hogy a stréberséggel van a baj.

Én például pszichológiás témákban szoktam okoskodni haverjaimnak, és nem stréberkedésnek veszik, hanem ráadásul "menő" hogy értek hozzájuk, és olykor engem kérdeznek dolgokról.

" Vagy felnottkent, ez a maximalizmus elony? "

Mindig előny, ha nem viszed túlzásba. Hisz már most ezerrel hasznosan töltöd az időd, a tanulással.

Sok lányt akit ismerek nulla fogalma van a világról, mire ők oda kerülnek hogy tegyük fel, továbbtanulás, vagy bármit el kéne érni, néznek hogy ez nehéz, nincs kitartásuk, te pedig már rég gyakorlott leszel benne.

"Nem iszok, nem drogozok, nem cigizek, se nem bulizok"

Ezek sem számítanak.

Ha az emberek találkoznak olyannal aki szórakoztató, feldobja a kedvüket és megnevetteti őket, lefogják szarni hogy bulizik-e vagy sem.

"pl. abban, hogy legyen fium ,"

Hidd el, ha lesz számodra ideális fiú, az biztos örülni fog annak hogy tudsz gondolkodni és művelt vagy, és nem a tipikus buta p1csák közé tartozol, akik a műkörömnél máshoz nem értenek.