Meddig fog ennyire fájni, hogy vége a kozepsulinak?

Hidd el fogod. Én is azt hittem miután elballagtunk általánosból hogy soha többé ilyen jó helyet nem kaptam. És én is pont ezt a fájdalmat éreztem a mellkasomban, sírtam, nem találtam a helyem, teljesen elvesztem és azt hittem nem élem túl a régi sulim nélkül. És ilyen érzésekkel kezdtem el az új iskolát is, eldöntöttem hogy nem fogom megszeretni pont azért mert újra el kell válni. Nem kötöttem mély barátságokat, mindenkiben (tanárban, diákban) csak a hibát láttam mert nem olyan volt mint amit megszoktam és szerettem. Egyszerűen utáltam.

Aztán eltelt jó sok idő, történtek dolgok úgy a suliban mint a magán életben és ez változott. Megszerettem embereket, dolgokat. 9ik elején (meg szerintem végén is még) gondolkodás nélkül mentem volna vissza a régi sulimban. Most (10et végeztem) már nem. Mármint még mindig szívesen vissza mennék, de már vannak dolgok amiket képtelen lennék itt hagyni. Nem azt mondom hogy a mostani sulim jobb mint a régi vagy fordítva. Másak, az egyiket ezért, a másikat azért szeretem.

Adj időt magadnak, idővel az új dolgok kezdik majd átvenni a régiek helyét és ez így van rendjén. Úgy ahogy rendjén van az is hogy most fáj. Engedd hogy fájjon, később enyhülni fog, majd eltűnik :)