Beleszerettem plátói módon az egyetemi tanáromba?

Jobban mondva csak volt tanár, mivel több órát már nem tart.

Nem a tipikus menő tanárbácsis story jön, akiért odavannak a diáklányok. :)

Sőt inkább ellenkezőleg, külsőleg nem az az a megkapó jelenség aki (feltételezem) többeknek eszébe jutott a kérdést olvasva.

Inkább a modora, a személyisége olyan érdekes. Mindig van egy érdekes története, jó előadó és nagyon művelt.

(Egyébként nagyjából 15 évvel idősebb, a történet szempontjából nem annyira lényeges, de talán valakit érdekelhet.)

Leginkább csak olyan jól el lehet vele beszélgetni, mindenről tud mesélni valami érdekeset.

Valahogy így értettem a plátói szerelmet, hogy jó lenne megismerni.

Viszont így, hogy több órát már nem tart lényegében esélytelen. :/

Ti minek neveztnétek ezt, vagy mit tennétek ebben a helyzetben? Tudom hülye kérdés, de hátha valakinek van néhány jó tanácsa, esetleg története. :)