Miért lehetett ez eddig minden közösségben amibe belekerültem, és még most, egyetemen is?

Velem is ugyanez van.

Egyszerűen mindig olyan emberekkel kerülök egy helyre, akikkel semmi közös nincs bennünk, így nem alakul ki semmi.

Gimnáziumban is csak egy barátnőm volt, egyetemen meg nincs senki, akivel a szabadidőmben is találkoznék.

Van 3 csoporttársam (1 lány, 2 srác), akikkel jóban vagyok, megvan, melyik órán kivel ülök (nem közös minden óránk), és ennyi.

Kommunikacios gond,h nem koszonsz? :D Nana,h pattintanak.

Ez fogyatekossag.

Szia!

Nekem hasonló gondom volt; gimiben és egyetemen - mindig egyedül ültem, ha közeledtem, akkor lekoptattak, ha beszélgettem, mindig az lett a vége, hogy lekorholtak.

Úgy éreztem, ok nélkül utálnak, pedig én megtettem mindent a szeretetükért (szervező voltam rendezvényeknél, leckében segítettem, ha gondjuk volt a támaszuk voltam, stb.)

Én magamat átlagosnak gondoltam, másokat egyaránt. Nem értettem, hol a bibi és miért ilyen ellenségesek velem.

Így utólag megértem őket;

1. Nagyon sokszor képes voltam túlreagálni dolgokat és aprócska hétköznapi történéseket elefánt méretű tragédiára nagyítani

1a. Sima dolgokat túlaggódtam (például egyetemre a beiratkozás)

2. Érzékeny voltam és olyan dolgokon tudtam keresegni, amiken nem kell. Sőt, volt, hogy, ha nem volt min keseregnem, akkor kerestem valamit, amin lehet.

3. Lobbanékony voltam, sértődős és mindig az vol a sztori, hogy

a. vagy sértődötten befoprdultam

b. vagy visszaszóltam dühösen, de aztán megbántam

4. Ha próbáltam kommunikálni, az inkább figyelemfelhívás volt. Akadt, hogy értelmetlen, sokszor oda nem illő dolgokat mondtam, ez idegesítette a többieket.

4a. Sokszor nem vettem észre, ha zavarok vagy véget ért egy tere-fere és illene tovább állnom.

***

!!! Persze ezt akkor nem tudatosan!!!

***

A testvérem világított rá; ha minden helyen, ahol megfordulok, az lesz, hogy nem tudok barátkozni, meg lekorholnak, akkor bennem van a bibi. Először nem értettem meg húztam a számat, hogy velem semmi gond nincs; aztán magamba néztem és így megtaláltam a gondokat és tudtam dolgozni rajtuk.

***

Kérdező, Te hogy látod magad viselkedésileg? Egy kicsit mélyebben kutass.

- Nem stresszelsz vagy reagálsz túl dolgokat?

- Gyakran felkapod a vizet? Visszaszólsz vagy magadba roskadsz?

- Meg tudod állapítani, hogy valakinek alkalmatlan e éppen a társaságod (pl egyedül szeretne lenni vagy a barátjával bizalmasan diskurál)?

- Hogyan beszélsz?

- Nincsenek kilengéseid, amikor egyszer pörögsz és egyszer bezárkózol?

stb.

***

A köszönés; általában akkor hagyják el, próbálják levegőnek nézni az embert, ha nem akarják megkockáztatni, hogy ebből társalgás alakuljon ki.