Miért állnak sokan kb. minden esetben a tanárok mellé?

Több olyan sztorit is hallottam, ill. olvastam már, amiben egy tanár egy diákkal szemmel láthatóan kivételezett (a szó negatív értelmében), ennek a diáknak sokkal feljebb kellett teljesítenie az adott tantárgyból, mint a többieknek, hogy ugyanazt a jegyet kapja, stb. És ilyenkor szinte mindenki a tanár pártját fogja.

Volt, hogy kiírtam az oldalra egy kérdést a tanáromról, aki ha másokat feleltetett szóban és a kihívottak egy szót nem tudtak az anyagról, olyan kérdéseket tett fel nekik, amikre csak egy igennel vagy egy nemmel kellett válaszolni, vagy volt, hogy felelés közben kb. leadta a felelőnek még egyszer, nagy vonalakban az anyagot, aztán olyan kérdéseket tett fel, amikre a választ 2 perccel előtte mondta el...Ehhez képest én bár gyűlöltem a tantárgyát, azért nagyon nem mondanám, hogy úgy mentem ki hozzá bármikor is felelni, hogy egy szót se tudtam volna (jó néhány embernél lényegesen többet tudtam az adott tárgyból, mégis ők jobban álltak nálam), órákon mindig figyeltem, jegyzeteltem és óra előtt átolvastam a vázlatot, szóval azért tudtam egy csomó dolgot. Mégis amikor engem hívott ki figyelni, nem tett fel egy segítő kérdést sem, meg semmi, hanem elmondtam, amit tudtam, és tök mindegy volt, mennyi mindent mondtam el az anyagról, akkor is mindig egy "gyenge 2-est" kaptam. Volt, hogy óra után az osztálytársaim is mondták, hogy amúgy szerintük jó volt a feleletem és ők sokkal jobb jegyet adtak volna rá..

Egyébként ami a vázlatírást illeti, ugye mint írtam, mindig mindent lejegyzeteltem, amit diktált, de sokszor, amikor mesélt pl. egy sztorit vagy valamit az anyaggal kapcsolatban, azt is beleírtam a jegyzetembe (hogy így könnyebben megjegyezzem azt a részt). És ilyenkor nem volt szabad írni és volt, hogy ez a tanár észrevett és leordibálta a fejem, hogy mit írosgatok, amikor mondta, hogy tegyük le a tollat...Szóval nekem még a vázlataim is jóval több infót tartalmaztak az adott anyagrészről, mint annak, aki csak azt írta le, amit "szabadott"....Csak úgy megjegyzem.

Na és a lényeg, hogy kiírtam egyszer erről a tanárról egy kérdést, erre még jó, hogy kb. minden válaszoló szerint tök jogos volt tőle, hogy engem máshogy osztályozott, elvégre ő a tanár, ő dönti el, hanyast ad, meg amúgy amíg nem tudom TÖKÉLETESEN az anyagot, addig örüljek, hogy nem 1-est ad a feleletemre. Sőt, igazából örülnöm kellett volna ennek, hogy így g**iskedett velem, mert így én jobban megtanultam az anyagot, mint a többiek (?) :D Meg persze minden ilyen esetben van pár ember, aki megmondja a tutit, hogy a gyerek csak beképzelte és a tanár reálisan osztályozta, csak a gyerek van nagyra magával.

Az ilyen emberek komolyan gondolják ezt? Miért olyan nehéz egyeseknek elképzelni, hogy a tanárok közt is vannak tuskók, akik kipécéznek embereket az osztályokból és őket rosszabbra értékelik, mint a többieket? Miért hiszik azt, hogy a tanár egy szent ember, a csak is jó és igazságos döntéseket hoz?