Egy első osztályost, ha évet ismétel, lelkileg nagyon meg szokott viselni hosszú távon vagy hanmar elfogadja a változást? Illetve a tanárok hogyan segítik megbírkózni azzal, hogy nem léphetett második osztályba?

Szerintem nagyon megviselheti. Én is majdnem megbuktam annyi idösen. Mivel egyszerüen nem tudtam megtanulni irni olvasni. Matekból is pocsék voltam. De valahogy év végén sikerült az utolsó pillanatban megtanulni olvasni ezert tovabb engedtek. Nagy megkonnyebules volt emlekszem. Kisgyerekkent nagyon rossz lett volna mar ott megbukni.

Mindkét gyerekem osztályában van évismétlő gyerek. Lehet, csak szerencse, de mindkettő jobban érzi magát a jelenlegi osztályban, és a tanulás is sokkal jobban megy nekik, az egyik kissrác kitűnő lesz így a 2. első osztály végén. Így aztán arra következtetek, hogy nem viselte meg őket az ismétlés ténye.

A kisfiam osztályából tavaly többen is maradtak elsőben. Okkal artanak csak vissza gyereket, muszáj az alapokat megtanulni, nem képesek még úgy figyelni, haladni, mint a társaik. Mindegyik teljesen beilleszkedett az új osztályba, de ez elsősorban nem a gyerektől, hanem a tanítóktól függ.

nekem is megbukott egy osztalytarsam elsoben, mert nem tudott haladni velunk, de utana soha tobbet nem bukott meg, elvegezte a kozepiskolat is rendes munkahelye van azota.

elsőben NEM BUKIK a gyerek, hanem évet ismétel, visszatartják. Ugyanaz a lényege, mint az oviban, nem elég érett még az iskolára, így kell neki plusz 1 év, hogy később minden rendben menjen. (aztán persze van, akinek olyan a családi háttér, hogy nem tudják, nem akarják ezt kihasználni, ami még rosszabb, legkevésbé sem érdekli őket)