Mi értelme kötődni bárkihez is?

Csalódást csak az tud okozni aki engem megtévesztett. Egy normális emberben nem csalódok,mert nem fog megtéveszteni engem.

Ez egy disszociális viselkedés. De manapság már ez előny. Ha nem születtél annak,akkor magányra vagy ítélve.

A ragaszkodás növeli a szenvedés valószínűségét. Ha kötődsz egy emberhez, és valami folytán okot ad rá hogy a hozzá való kötődésednek ne legyen többet oka, amellett hogy a hiányától fájdalom keletkezik benned, ha alacsony szinten van az önbecsülésed még jobban lejjebb tiporhatja. Az általad szeretett embert elveheti tőled az élet, de azt amit adsz magadból másnak azt senki sem. Ebből ítélve ami kézzel megfogható, nem garancia arra hogy sokáig, örökre a "tied" marad. Viszont egyre kevésbé számítanak a ténylegesen fontos dolgok a világon: egy bizonyos tárgy nélkül már létezni nem tudunk, az emberi értékeknek ma már nem sok ember tulajdonít jelentőséget sajnálatos módon. Az bizonyos hogy nevelés kérdése is a dolog. Mai fiatalok többségéből a tisztelet is kimarad, és azt tartják közhelyesnek ha valaki még becsülettel fordul a másik felé. Ugyan lehet elcsépelt, de azt tudom mondani hogy ne add fel azt a lehetőséget hogy megismerj új embereket. Ha kitartó vagy fogsz találni olyan személyeket, akikben megbízhatsz majd.

és akkor mi értelme a kérdésednek ha csak panaszkodni jöttél ide?

Semmi, én is ezért nem ragaszkodom már szinte senkihez sem, mert csalódás, nem (megfelelő) törődés a másikkal lesz a vége.

Számomra már semmi értelme.