Miért néznek hülyének az emberek, ha csak úgy egyedül elmegyek sétálni?

Lehetséges, hogy csak meglepődik rajta, de nem néz hülyének. Bár nem tudom. És ezután már nem mondott semmit?

Én a múltkor jártam úgy, ki is írtam róla egy kérdést, hogy beszólt egy ember, akit látásból ismerek, és az egyik közeli házban lakik. Én lakótelepen lakok, és azt képzelte rólam, hogy a gyerekek biztosan megijednek tőlem, mert pedofilnak néznek.

Az már nem zavarta, hogy ilyenkor a sötétben és hidegben szinte nincs is kint kisgyerek, a legkisebbek meg ha kint vannak, őket a szüleik viszik ha mennek valahová. Az sem vette el a bátorságát a beszólástól, hogy ez közterület, az jár rajta, aki akar. Azóta igyekszek minél kevesebbszer elhaladni a házuk előtt. Az a baj, hogy nem tudja az ember, hogy mikor és hol akad bele ilyen bunkókba.

Sajnos bele kell törődni abba, hogy egyesek furcsának, esetleg gyanúsnak tartják azokat, akik nem buszmegállóba és nem boltba mennek, meg nem is kutyát setáltatnak.

Viszont akárhogyan is nézzük, érthetetlen ez a dolog, hogy miért tartják ezt furcsának az emberek, aki még ismerős is a te esetedben. Ehhez pedig hozzájön egyesek tévképzete, előítélete, amit másokra vetítenek. Én igyekszek megértő lenni, és megfordult a fejemben az is, hogy esetleg történt valami rossz dolog valamelyik gyerek rokonával, de ilyen stílusban beszólni valakinek akkor is bunkóság.

A te eseted az más ilyen szempontból, mert nem idegen volt és nem is szólt be, csak a reakciója volt furcsa és számunkra érthetetlen. De a két eset gyökere ugyanaz.

Arra már nem emlékszek, ahogyan a múltkor is írtam, hogy mit mondott, hogy akkor mégis hol sétáljak, mert már pont ment be. Talán annyit mondott erre, hogy ne itt a házuk előtt a járdán, mintha ez az ő magánterületük lenne.

Ez is valamilyen hülye nézet, hogy az emberekben talán az él, hogy akik mozogni akarnak, azok futnak, és az bezzeg már nem feltűnő, mert látszik, hogy mozogni akar az illető. De az sajnos meg sem fordul a fejükben az ilyeneknek, hogy nem mindenki szeret és bír futni.