Miért nem tudok szóban kiállni magamért, de írásban viszont könnyebben megnyílok?

Fizikailag képtelen vagyok megmondani ha valami nem tetszik, vagy nem értek egyet. Tudom honnan fakad, gyermekkori családi helyzet (röviden, csöndben tűrni amíg el nem költöztem).

És gyakorlatilag ha kisebb atrocitás ér, képtelen vagyok gondolkozni, csak hallgatom a másikat, és nem tudok megszólalni. Hiába gondolom közvetlen előtte át, hirtelen nem tudom lereagálni, csak dobálom a szavakat amik eszembe jutnak.

Viszont írásban könnyebb, átgondolom, és tudok fogalmazni, írni és igenis megírni hogy ez és ez van. Kulturáltan vagy hevesen, lényegtelen, meg tudok nyílni.

Hogyan tudnék ezen változtatni? Minden veszekedést vagy döntést nem intézhetek írásban, hogyan tudnék kitörni ebből a helyzetből, hogy ne blokkoljak le?

A válaszokat előre is köszönöm.