Általános jelenség az szerintetek, hogy a rokonok, ismerősök, barátok csak születésnapon, névnapon, temetésen, esküvőn találkoznak, amúgy meg nem tartják a kapcsolatot?

Igen, ez így szokott lenni.

Sajnos én is ezt tapasztalom.Annyira le köt mindenkit a munka hogy nincs idő a társas kapcsolatokat ápolni.

Igen... Én speciel kerülöm ezt a képmutatást és nem megyek ünnepnapon sem oda, ahol a többi napon leszarnak.

Mivel azon kívül, hoyg rokonok, nincs közös téma, minek keresnél egymást? Csak unatkoznak együtt. (vagy összevesznek)

Sok esetben igen, de a nagy kérdés nekem az: mi a jóbüdös francért kell erőltetni ezt a családalapítás, társkeresés, és tsi. témát, ha úgyis ez lesz az eredménye?

Nálunk a rokonok csak temetésen találkoznak. Nem szokás az egymáshoz járkálás meg a családi ünnep. A barátaimmal szoktam találkozni és a kedvesebb ismerősökkel is. De pl. születésnapot inkább kiscsaládban ünneplek.

Nálunk a születésnap, névnap ki is húzható. Csak esküvőn és temetésen találkozunk. Esetleg ballagáson.

Szerintem nagyon-nagyon sok családban így van ez. Pont most találkoztam én is anyám unokatestvérével,akik Németországban laknak már tízenéve, aztán pont azt mondta,hogy olyan rossz,hogy most ő végre megszervezett egy családi találkozót az összes rokonnal,erre fele lemondta. Egyszerűen ez nyűg,szenvedés sok mindenkinek. És az a vicces,hogy általában a felnőttek hisztiznek, nem a gyerekek,hogy jaj, menni kell mamához/ keresztszülőkhöz. A szülők képesek összeveszni egymás anyjával/akárkijével, meg jaj, nincs kedvem, úgyis olyan sokat dolgozok + még a háztartás is ott van, meg a gyerekek, de általában ez csak kifogás. Tehát én sem értem,minek kell annyira erőltetni az ilyesfajta dolgokat. Ha valaki nem kíváncsi a másikra,ne kamuzzon ,hanem mondja meg tisztán. Csak hát ciki odaállni a 80 éves öregasszony elé,hogy a kutya se kíváncsi rád , stb,vagy a gazdag rokonnak bájologni,milyen jó hír számomra,hogy már megint vett egy kocsit. Nálunk eléggé szétvan a család, anyámék elváltak ,apámmal élünk és az ő rokonaival (nem sok van) tartom nagyrészt a kapcsolatot. Rendesek,visszafogottak ,nem verik magukat a dolgaikra, szeretjük egymást. Ezzel szemben anyám családja olyan szétzilált,hogy már követni is nehéz. Nagyapám nem tartja senkivel a kapcsolatot,mióta anyámék elváltak (2010-ben), anyám se, senkivel,se a szüleivel ,se a testvérével, se más rokonnal. De kb ez náluk mindenkire jellemző ,hogy állandó harag,hiszti van a másik felé, kb ok nélkül. Velük pl egyáltalán nem tartunk semmilyen összejövetelt, anyai nagymamám még a ballagásomra se jött el 12-ben, mert hogy azt mondta, ,, ő nem tartozik oda" ,azt lesz@rta,hogy az unokája hívta és szerette volna ott látni. És még én éreztem magam sz.rul... arról a részről folyton látjuk a manipulációt, önsajnáltatást,de nemhiszem ,hogy sokáig fog már tartani.

Szerintem a legnagyobb kepmutatas a karacsonyi osszejovetel. Az insta foto erejeig osszterelnek 10+ embert aztan egy évig nem is kell a társaságunk. En mit meg nem tennek ha lenne nagyobb csaladom a szuleimen kivul