Mit éreztetsz magaddal akkor, ha az emberek úgy viselkednek veled ami érthetetlen számodra?
Tegyük fel, a kollégád segítségért megy oda hozzád. Örömmel elmagyarázol neki valamit, az időd rá szánod, hátráltatva a munkádat azért, hogy jót tegyél neki. Amikor neki állsz magyarázni, oda szól egy barátra, a kollégád rá figyel, leáll vele beszélgetni, te pedig mondatod közepén megálltál. Megcsinálja ismét, aztán megint, egyáltalán nem figyelve rád.
Mit csinálsz és mit éreztetsz magaddal, hogy ne feszült, haragos legyél?
Másik példa:
Nagyon kedves vagy X társaságban mindenkivel, igyekszel jó benyomást tenni. Viszonozzák a kedvességed, úgy érzed megtaláltad a társaságodat, boldog vagy a közös kiruccanásotok után. Éjszaka írsz az egyik tagjának, aki a jó barátod, hogy jó volt, várod hogy megismételjétek, mire ő olyat ír, amit nem gondoltál volna. Közli veled, hogy a társaság tagjai nem kedvelnek téged, durva dolgokat mondtál szerintük - szerinted egyáltalán nem mondtál olyat, őszintén, teljes mértékben kedves voltál és ügyeltél erre -, egy kellemetlen embernek titulálnak téged és nem szeretnének veled találkozni ismét.
Nem érted, mi történt, hisz amíg ott voltál, jó volt minden és érezted az összhangot. Mégis teljesen más volt a valóság, ők pedig semmit nem jeleztek erről neked.
Mit érzel, mit cselekszel és mit éreztetsz magaddal, hogy jól legyél?
Kitalált szituációk. Várok kort és nemet a válaszod mellé.
Köszönöm a válaszokat.
válasza:Kitalált szituációkkal miért fárasztod az agyadat?
Na jó!
Én az élet minden területén hiszek a kommunikáció erejében.
Megkérdezed, megbeszéled az érintettekkel a problémádat és a válaszok függvényében alakítod a továbbiakat. Ennyi!
válasza:Első példa: Közbeszólok a beszélgetésbe, hogy "én idejöttem segíteni, légyszives figyelj akkor rám. Ha nem, akkor visszamegyek dolgozni."
Második példa: Egy ember véleménye nem számít, megkérdezném a többieket is, hogy tényleg bunkó voltam-e. Ha igen, bocsánatot kérek, bár mindig észreveszem magamon vagy a többieken, ha valami bibi van.
Én nem szoktam érezni ilyen dolgokban semmit, egyszerűen csak kinyitom a számat és őszintén lekommunikálom a helyzeteket. Nem tudok sunnyogni és magamban őrlődni, én nem ilyen vagyok.
válasza:Az első esetben nem idegesíteném fel magam, bár nyilván rosszul esne. Egyszerűen csak nem magyaráznék neki tovább, hanem hagynám és foglalkoznék a magam dolgával, dolgoznék tovább, ha pedig megint segítséget kér és figyel rám, akkor megpróbálom megint elmagyarázni. Ha megint nem akkor legközelebb, csak azt mondom nem érek rá.
A második eset számomra irreális, nem tudom elképzelni hogy megtörtént, szerintem ennyire tisztában vagyok a saját cselekedeteimmel, hogy észrevegyem ha nem egy társaságba illően viselkedem.
18/L
válasza: válasza: válasza:#5: Nekem mindegy, hogy kitalált-e vagy nem. Szeretek eljátszani ilyen helyzeteket, szerintem ehhez kell egyfajta beállítottság is. Ha te nem szereted az effajta játékot, nem kell másokat megbántani! Mellesleg az első szitu konkrétan előfordult velem már, és a másik pedig nagyon is életszerű.
2-es voltam.
válasza:Én mindenképpen jelezném felé, hogy én teszek neki szívességet, nem pedig fordítva. Ha valami nem tetszik, akkor a megfelelő módon jelzem és ezzel elejét vettem későbbi konfliktusoknak, idegeskedéseknek.
Nem leszek kedvesebb meg mosolygósabb senkivel se, hogy jobb benyomást keltsek. Ha lenne egy ilyen társaság, amely jópofizik és a hátam mögött kibeszél, akkor hálás is lennék, hogy miharamabb kiderüljön ez. Ez számomra abszolút gerinctelen dolog.
Nem gondolok túl dolgokat, nem agyalok meg nem történt szituációkon. Bőven elég gondom van ami miatt stresszelek.
26/F
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!