Hogy kéne válaszolni a ,,Hogy vagy?" kérdésre különböző szituációkban?

Nekem annyira kellemetlen szokott lenni ez a kérdés, lepereg előttem az életem szinte, és elkezdek gondolkozni, hogy hmmm hogy is vagyok én? :D De aztán meg elkezdek stresszelni, hogy milyen hülye vagyok, hát nem is az érdekli, hogy konkrétan hogy vagyok, csak ilyen általános dolgokat kell mondanom. De akkor meg az a bajom, hogy nagyon nehéz ilyen dolgokat találnom. Például nemrég találkoztam a városban egy ismerősömmel. Egésznap ügyeket intéztem egyébként, nem is a legsikeresebben, szóval nem is volt olyan jó kedvem, meg rohantam is össze-vissza. Ilyen helyzetben, ha azt mondom, ami van, az panaszkodásnak tűnik. De ennél kevesebbet nem tudok mondani, a szituáció leírása meg általában túl személyes, most is úgy nézett a csaj, mintha nem erre lenne kíváncsi. Hogy én ügyet intézek. De akkor mire? Mert nincs benne annyira a nyelvünkben, hogy i'm fine, thank you, and you?, szóval gondolom, nem egy köszijólt várnak, hanem azért mégiscsak kéne mondanom valamit.

Amúgy az lett a taktikám, hogy ilyen helyzetekben igyekszem én megkérdezni először, hogy hogy van a másik, és ahogy ő válaszol, úgy válaszolok én is.

Lehet, kicsit túlgondolom ezt a kérdést, de tényleg annyira utálom, amikor csak így megkérdezik, hogy mizu meg ilyenek. Sokszor egyébként más emberek beszélgetéseit figyelem/hallgatom, és próbálok ellesni kifejezéseket meg mondatokat, amik olyan általánosan hangzanak, és én is be tudom építeni a beszédembe. Sajnos, nekem nem jön olyan természetesen, mint másoknak, viszont, ha nem próbálom fejleszteni ezt a képességet valahogy, akkor örökre ilyen kis kínos jelenség leszek. :(