30-40 éves korú nők, férfiak már nem jàrnak sehova sem bulizni, szórakozni?

Ez ma már a harmadik ilyen kérdés...

Csináljuk szép csendben és magányosan a dolgunkat. Bulizni fiatalon sem szerettem, onlinehoz nincs épp kedv, túrázni és bringázni meg egyedül szoktam, de ha mégse egyedül, ott is vagy párosban vannak mások, vagy anyámasszonykatonák az egyedülálló férfiak.,.. ja hogy én meg már 43 vagyok, bocs, akkor nem szóltam.

Pont így, csak két netes kéjenckedés közben azért elvagyok a szokásos kis dolgaimmal, eleget buliztam fiatalabb koromban. 43F

44 éves férjezettként már rég nem járunk discóba. Igaz fiatalon sem nagyon mentünk, nem voltunk oda a hányásig leivott bulikért. Kocsmába amit inkább pub-nak hívom minden héten megyünk. Hol kettesben a férjemmel,vagy barátokkal. Ilyenkor vacsorázunk, iszogatunk, jókat dumálunk, nevetünk. Szinte minden nap beülünk munka után a costába. Én kakaót iszom, férjem kávézik. Rendszeresen megyünk koncertekre. Imádjuk Jean-Michel Jarre koncertjeit. Londonira mindig elmegyünk.( Angliában élünk) Imádunk kirándulni, járni a nagy világot. Vannak hobbijaink is. Férjem nagy motoros, így mindig vele tartok. Én viszont nagy íjász vagyok, így ő is megszerette. Online ismerkedni régen sem tettem. Lehet régimódi vagyok, de szerintem élőben, egymás látva, hallva lehet jól ismerkedni. Az ember a hobbijának köszönhetően rengeteg érdekes emberekkel tud megismerkedni. Ha az ember nem a 4 fal között gubbaszt, nem a telefonba tolja a fejét, az talál barátokat, szerelmet.

En akkor kezdtem. Nokent. Fiatalon nemcsak felenk voltam, de lehangolonak, kiabranditonak talaltam, mikor elrangattak alter helyekre.

Én pont 35-40 évesen buliztam. Fiatalon nem volt lehetőségem.

33/38 éves pár vagyunk és járogatunk bulikba most is.

Azért nem járok bulikba, amiért soha életemben. Mert tele vannak emberekkel.