Kezdőoldal » Emberek » Társasági élet » Akik büszkék rá hogy soha nem...

Akik büszkék rá hogy soha nem emelik fel a hangjukat, ők ezt miért csinálják?

Figyelt kérdés

Félelmetesek nekem, mert nem ismerem őket. Nem tudom hogyan reagálnak ha mérgesek, mert kontrollálják, és félek ha megtudnám egyszer, abból nem sülne ki semmi jó, mert átesnének a ló túlsó oldalára. Jobb szeretem ha valaki megengedni magának a kisebb hangfelemeléseket, mert akkor megismerem és jobban tudom mit kell csinálni, milyen ember. És jobban bízok benne.

Persze ha valaki ok nélkül emeli a hangját az nem jó, csak pl pár havonta ha adódik valami. Vagy pár évente, attól függ mennyire stresszes az időszak.

Hogy-hogy valaki erre büszke, hogy ő soha?


Vagy ennyire félnek tőle, hogy ha elindul valami nem tudnak leállni?



nov. 19. 13:47
1 2 3 4
 11/37 anonim ***** válasza:
81%

"nem őszinte érzelem"


Az írásodat elnézve szerinted az őszinte érzelem az, amikor X hangoskodó, figyelem, tőrődés, szeretethiányos (vagy szeretne egy alárendelt, kihasználható csicskást féle) nber odamegy együttérzést kicsikarni Y csendes, kedves emberből, és az ezt nem teszi meg (nem válaszol ugyanabban a stílusban, hanem próbál kulturáltan reagálni), akkor az álszent, hazug, képmutató és sunyi. Rendben.


Az enyém meg az (csendes nber), hogy nincs szükségem ilyen emberek társaságára, akik kényszeresen akarnak figyelmet, szeretetet, barátot maguknak. Legyek akkor inkább álszent, hazug és sunyi.


Taszítanak az agresszorok zsigeri szinten, nem szeretnék olyanná válni, mint ők. Mert ha majd valamikor összefutnék egy hasonló emberrel, akkor én leszek az ugató, alpári, trágár kutya.

nov. 19. 14:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/37 A kérdező kommentje:

Huha, na azért benned is van ilyenkor ez az amaz :)

"ugató, alpári, trágár kutya"

Bocsánat.


Nagyon nem hiszem hogy rád értem amiket írtam ezelőtt. Én bírom a csendes, introvertált embereket, semmiképp nem szeretném ha ők hangfelemelnének. Ha egyszer nem éreznek rá késztetést? Akkor az az érzelem nincs ott és kész. Akkor minek. Ők jók így. Nekem is van hogy hónapokig nincsen semmi olyan történés amikor hangot felemelnék. És akkor az ember szépen elvan. Nekem volt egykét tapasztalatom az én életemből, de biztos hogy teljesen másmilyen emberekkel mint veled.

Veled szerintem fel sem merült volna ilyesmi, ha mindig csendes, kedves vagy. Ne haragudj ha félreérthetően írtam, nem rád vonatkozott.

nov. 19. 14:48
 13/37 A kérdező kommentje:

"nem szeretnék olyanná válni, mint ők"

De ne haragudj hogy belekérdezek, de pont ez az amit feltételeztem.

Hogy félsz tőle hogy olyanná válhatsz. Ezzel hozod ki az egész szituációt.

Ha valaki kiegyensúlyozott, az kiegyensúlyozottságot teremt maga körül, fel sem merül benne hogy olyanná válhat.

De még mindig lehet hogy tévedek, légyszi ezt vedd figyelembe, hogy max 20 % hogy valamennyire is jól tippelhetek hogy te milyen vagy az életben.

nov. 19. 14:51
 14/37 anonim ***** válasza:
87%

#12 természetesen én sem nem rád értettem, nem kell bocsánatot kérned, nincs is miért. :) Az a probléma, hogy ragadós az "ugató, alpári, trágár" beszéd. Összekeverik ezt jópáran az őszinteséggel.


Én is ugyanúgy felemelem a hangom, csak ritka. Nem vagyok ősember, nem "cigánykodok" jelentéktelen, apró dolgokon.

nov. 19. 15:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/37 anonim ***** válasza:
100%
Nem büszke vagyok rá, szimplán ezt tartom normálisnak. Ha valaki nem ért egyet velem, és nem tudom ignorálni (pl párkapcsolatban egy nézeteltérés alakul ki) akkor az a megoldás, hogy megismerem a másik nézőpontját, én is ismertetem az enyémet, összevetjük a kettőt, és születik egy kompromisszum. Vagy ha az új kiskutyám bepisilt az ágyamba, akkor nagy levegőt véve végig kell gondolnom, hogy mikor vittem ki pisilni utoljára, adtam-e neki jutalomfalatot, gyakrabban kell-e kivinnem. Persze, közben feszült, mérges, és irritált vagyok, de tudatosítani tudom magamban, hogy ennek a másikra zúdítása nem visz közelebb a probléma megoldásához. Azért nem szeretem mikor valaki kiabál, mert azt érzem, hogy csak kiéli rajtam a feszültségét, nem érvel érdemben, nem próbál kompromisszumot találni, csupán hozzám vág dolgokat. Tehát amíg nem fejezi be, nem jutunk egyről a kettőre.
nov. 19. 15:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/37 A kérdező kommentje:

Kiskutya esete: "Persze, közben feszült, mérges, és irritált vagyok, de tudatosítani tudom magamban, hogy ennek a másikra zúdítása nem visz közelebb a probléma megoldásához"


Ilyenkor én is figyelek arra hogy akiért felelős vagyok, ő akkor is tudja hogy az ami történt az semmit nem befolyásol a vele való kapcsolatomból. És ha feszült vagyok akkor is el tudom mondani azt ami fix, hogy ő érzelmileg ugyanolyan fontos nekem, és ha feszült vagyok és észreveszi, sietek elmondani hogy nem miatta.


Nekem amúgy jobb ha valakivel ha balszerencse történt, kicsit kiabál, mintha órákig fintorog és nem derül ki az oka. Egyszerűen több idő rámegy. Ott van ugyanaz az érzelmi töltés, csak lassabban fog kijönni és tovább vagyok negatív hatás alatt.


Amikor meg valaki elkezdi ezt hogy ő sose kiabál, akkor sajnos lehet hogy az az oka rájöttem hogy volt valakivel régen egy ilyen játszmája, ahol ő volt a jó fiú aki nem kiabál, a másik meg a rossz fiú. És sajnos tőlem ugyanezt a szerepet akarja, hogy velem is eljátszhassa hogy ő a jó fiú. És ilyenkor nekem is le kell fojtanom magam a kedvéért, mert különben emeli a tétet. Tiszta horror, hogy nem mondhatom azt se hogy a francba.


Ilyenkor miért nem őszinte, miért nem mondja el hogy mi történt abban a helyzetben az életében, valamelyik szülője, vagy főnöke, ex vagy bárki, vagy valakik bántották. Miért kell természetellenes helyzetbe belekényszeríteni azt aki nem tehet róla.


A másik meg, hogy nekem is van családi tapasztalat, mikor a két végletet élhettem át csak. Vagy túlzott "kulturált" kontroll és bájolgás, vagy pedig elszabadul a pokol, mert ha egyszer kiesik a szerepből, jön minden. Ezért keresem azok társaságát akik egyik végletet sem képviselik, hanem ha mérgesek, akkor KICSIT mérgesek, ha kontrolljuk van, akkor az sem a határ maximális, nincsen sehol lefojtás, őszinték természetesek.


De az itt válaszolók kb természetesek lehetnek ahogy gondolom.

nov. 19. 16:19
 17/37 anonim ***** válasza:
100%
Az a baj, hogy sokan vannak akik mérgesek, akkor azok nem kicsit mérgesek. Mentális betegségekkel, náluk nem ritka a családon belüli erőszak vagy büntetett előélet, manipuláció.
nov. 19. 16:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/37 anonim ***** válasza:
81%
#16 Minden rosszindulat nélkül kérdezem. Egészséges, senkinek nem ártó stressz levezetési módszerekről hallottál már? Sport, videójátékok, tánc, stb? Az a normális, ha az ember ilyeneken vezeti le a frusztrációját, nem másokon. Nem kiabál, nem fintorog, csak azért mert mittudomén, sok volt a munka.
nov. 19. 16:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/37 A kérdező kommentje:

Inkább annak kellene ismernie akiről beszélek. Én ritkán kiabálok.

Néha nem teljesen cizellált a beszédem, ez szokta a szélsőséges emberek szemét szúrni a környezetemben. Vagy esetleg látszik rajtam hogy sietek valahová, vagy valami miatt, már ez is baj nekik.


2 ember szokott kiabálni és fintorogni az életemben, akiket nagyon gyakran látok.

Ők viszont semekkora érzelmi feszültséget nem viselnek el, főleg az egyik. A másik szerencsére igen, neki csak néha kattan be valami, amikor el akarja játszani a jó fiú rossz fiú játszmáját velem, és néha belecsúsztam.

Persze néha ő volt a rossz fiú, de olyankor is engem hozott ki belőle rossznak.


Szülők esetében meg a legrosszabb ami a gyerekkel történhet, ha a gyerek legkisebb érzelmi reakcióját is lefojtják. Ne sírj(kiabálva), ne félj (kiabálva), mi bajod van (kiabálva mondja ezt is, parancsolva, hogy ne legyen bajod).


Csak elkerüléssel tudok ez ellen védekezni, de eltartott egy ideig míg rájöttem.


Vannak nagyon jó élményeim olyanokkal akik nem ilyen szélsőségesek. Hanem egészséges lelkűek, elbírnak néha egy kis feszkót, néha egy kis rohanást, néha egy kis újratervezést. Soha nem torkollnak le azért mert nekem is lehet rossz pillanatom, megengedik.


Valószínű azért mert sportolnak, videójáték, tánc minden van :)

És akikkel problémám van ők meg ezek közül egyiket sem csinálják!

Na, remélem valamelyik olvassa ezt.

Egy grammot nem sportol egyik sem.

nov. 19. 17:01
 20/37 A kérdező kommentje:
Ja, és mindkettő olyan, hogy hangoztatják és büszkék rá hogy soha nem emelik fel a hangjukat, és ha mégis (mert igazából mégis elég gyakran előfordul) annak mindig valaki más az oka, jelen esetben én.
nov. 19. 17:04
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2022, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!