Szerintetek mi a jó válasz arra a kérdésre, hogy "A magyarok miért sokkal borúlátóbbak és elégedetlenebbek, mint ahogy az indokolt lenne? "

Igazat mondasz, teljes mértékben. De az ok akkor is az, amit mondtam.

Hogy lehetne ezen változtatni? Mi adná vissza a reményt az embereknek, hm? Nem történ semmi, jóformán, ami olyan erővel bírt volna, ami a "megszokottat", optimizmussá tenné. Mire fel kéne vidámnak lenni?

Nem tudom, igazán külföldön (külföld alatt jelen esetben nem a történelmi Magyarország, ill. a Kárpát-medence területét értem, hanem Anglia, USA, Kanada, Németország, gazdaságilag vezető országokat) élő honfitársainkkal, még nem beszélgettem hosszabban, legalábbis soha nem éreztem a kérdésben leírt gondolatokat! Akikkel beszélgettem, pl. egy USA-ban élő, elmondta, hogy náluk is sok helyen erősen elhasználódott pl. az úthálózat. Elmondta, hogy napi két órát tölt kocsiban, mert messze van a munkahely, messze van az iskola és ez persze nem kellemes. Mások, akik dolgoztak pl. Los Angelesben, elmondták, hogy igen, vannak olyan kerületek, ahol előfordul, hogy éjjel a jóemberek "csak úgy találomra" kilőnek az autójukból...

Szóval van ahol a közbiztonság se valami fényes a kint élők szerint. Egyszóval sehol sincs kolbászból a kerítés.

Természetesen gazdaságilag a fenti országok, jelenleg nagyhatalmak, ennek hatásait a kisebb országok lakói közvetlenül érezhetik a "bőrükön", ez igaz.

Egyébként van a fenti kérdésnek egy másik aspektusa is, én úgy látom, hogy a "szabadelvű", liberális gondolkodású Magyarországon élő honfitársaink "erőltetik" sok esetben ránk azt, hogy mi borúlátóak, elégedetlenek vagyunk. Közben sok esetben pl. a Hollandiában uralkodó állapotokra (pl. ott van olyan protestáns egyház, ahol a presbiter és az orgonista házasok, csak az a "bökkenő", hogy mindkettő férfi...) hivatkoznak.

Szerintem kötelességünk az ENSZ (de méginkább a saját lelkiismeretünk által) demokratikusnak, ill. elfogadhatónak tartható országok, törvényeit, szokásait elfogadnunk! Már Szt. István királyunk is hasonlóra intette Imre herceget. Azonban azt gondolom, hogy Hazánk jelenleg igyekszik keresztény értékrendek szerint működni és jelenlegi értékrendjeinkre igenis büszkék lehetünk! Nincs okunk a borúlátásra, hiszen a legtöbb társadalmi problémát sokkal világosabban látjuk, mint némely igen fejlett európai állam, amelyek azt sokszor fel sem ismerik, vagy törvényileg rögzítik az elfogadhatatlan állapotot! A gazdagság nem "szégyen", de a pénz nem minden!