Miért mondja rám mindenki hogy öntörvényű vagyok? Ez olyan nagy baj?

"Amit nem szeretek azt nem is csinálom"

Ez tökéletes hozzáállás az élethez.

"nem szeretek alkalmazkodni "

Ennek oka van, méghozzá az, hogy eddig nem találtad meg a számodra megfelelő közösséget. Ezzel sincs semmi baj, talán egyszer sikerül. Talán éppen akkor, amikor majd családot alapítasz...

"akin látom hogy nem úgy bánik az életével ahogy kéne, nem tesz érte hogy jobb legyen azzal simán vitába szállok"

Ez is tökéletes hozzáállás. Az egyéniségednek, értékrendednek biztos alapokon kell állnia és úgy is áll.

"általában leordítom és ráerőltetem a saját megoldásomat"

Ez beteges... Kellően intelligens vagy, hiszen ha esetlegesen látsz egy problémát, akkor azt a saját tapasztalataidon keresztül próbálod megoldani. Eddig minden rendben is volna, de vajon mennyire vagy nyitott mindehhez? Vajon az a megoldás, amit aktuálisan megpróbálsz másra ráerőltetni, mennyire lesz fenntartható állapot? Vajon az a tökéletes megoldás, vagy ezen inkább már nem filozofálsz, mert számodra elegendő a viszonylag "jobb" állapot? Mennyiben érint téged a "mások problémája", melyet oly hevesen próbálasz megoldani?...

Egy dolog nagyon látszik azon amit teszel, hogy hiányzik a "közösség". Ahol az emberek ha úgy érzik, hogy a társaik mélyebben helyezkednek el, akkor felemelik őket maguk mellé. Ezzel nem vagy egyedül. Viszont az amit te próbálsz véghezvinni, az egyrészt felesleges, másrészt lehetetlen. Fontos lenne felfogni, hogy "az" nem egy valódi közösség. Másrészt még ha valaki kéri is a segítségedet, idejével senki leszel a számára. Vagy mert megoldja a problémáit és onnantól kezdve éli tovább a saját világát, vagy a hanyagságából fakadóan újra felszínre hozza a problémákat. (ami miatt te fogsz eltávolodni, mert megunod, vagy ő, mert nem tart elég rátermettnek téged a feladatra). Egy szó mint száz, a hiba ott van a "rendszeredben", ahol betegesen erőlködsz megváltoztatni egy olyan rendszert, életvitelt, ami másoknak lehet hogy hátrányos, de baromira kényelmes. Amennyiben kellően intelligens vagy, ahogy azt feltételezem, akkor tisztában vagy vele, ahhoz hogy valakinek az életében változás legyen, az csak úgy kezdődhet el, ha ő kezdeményez és teszi ezt nem úgy, hogy megáll egy helyben, majd elkiabálja magát, "segítséééég". A megoldás pedig egyszerű, a saját életed kell élni és nem másokét. Nem kell "megmenteni a világot", mert a világ nem kérte a segítségedet. Segíts annak, aki később egy lehetséges "közösség" része lehet, mondjuk egy barátság, vagy egyéb szorosabb kapcsolat formájában. A többieknek legyen belőled annyi elég, hogy elmondod a véleményed, mellyel elhiheted, hogy segítettél nekik épp eleget. Szerintem ennyi.