Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Emberek » Társasági élet » Én vagyok egyre érzékenyebb,...

Én vagyok egyre érzékenyebb, vagy tényleg romlik a helyzet? (Hosszú)

Figyelt kérdés

Szóval... Nem akarok politika kategóriába írni, mert csak részben van érintve, de... Remélem nem kapok támadást a kérdés kiírásáért. Itt hosszú kifejtés következik, a az utolsó bekezdés a lényeg:

Alapvetően eléggé túlérzékeny vagyok. Viszont az utóbbi egy-két évben egyre rosszabbul érzem magam, bár még közel sem vagyok depressziós. Így azt veszem észre, hogy tényleg egyre kevésbé érdeklődünk egymás iránt, mindenre csak a rosszat mondjuk, bort iszunk és vizet prédikálunk. Jó, most kábé én is ezt csinálom, de válaszokat és tanácsokat akarok.

"Kis" mértékben, baráti társaságon belül is úgy érzem, hogy mintha egyre felszínesebbek lennénk (?), és azon gondolkodom, hogy vajon mások, meg az iskolában menők miken szoktak gondolkodni? Mármint melyik komoly témákon? Azt látom, hogy nekik komolyabb problémáik vannak (van akinek tényleg komoly személyes problémája van, ami bárkit sújthat, őt pláne nem akarom szapulni). Aztán viszont nem lehet, hogy én aggódok túl mindent?

Mindenki azt mondja, hogy külföldre akar menni, valakik már tizennégy évesen szajkózták, hogy Magyarország mennyire rossz hely. Én ebből kevesebbet érzékelek, de nem tagadom, hogy így van, mert kb csak körbe kell nézni. Attól is tartok néha, hogy lenéznek azért, mert mondjuk a régi telefonom elromlott és újnak egy páréves 'ájfont' kaptam. Szerencsére csak pár napig, de addig rendszeresen közölték velem, hogy mennyire is rossz az. Nem lényeg, mindegy. Szóval mindenki mindenre csak azt mondja, hogy "rossz" meg "pocsék" meg "romlott", azt veszem észre, hogy mindenkinek mindent utálnia kell. De tényleg csak az utolsó két évben kezdett igazán feltűnni, és az utóbbi hónapokban egyre jobban.

Erre senki ne térjen ki a kommentben gyűlölködéssel, de pl vannak a homofóbok meg a rasszisták, meg a xenofóbok. Közülük nem köpköd mindenki, de aki igen, az nagyon, mindeki tudja, miket mondanak. NODE aki meg "elfogadó" és/vagy liberális, az először megnyugtat, hogy semmi baj, hogy nem vagyok hetero, aztán meg a képembe nyom némi vallásellenességet (szabad véleménynyilvánítás, hívők is lehetnek vallás-

de legalább egyházellenesek, tudom én), rosszabb esetben meg egyenesen valamelyik 'Szent könyvet' veszik elő. És ez nekem nagyon rosszul esik. Úgy érzem, akármerre fordulok, valaki így is, úgy is utál. Ha valaki elfogadó, miért nem képes a másik világnézetét elfogadni akkor sem, ha az nem nyomja az arcába? (Itt most nem a fanatikusok háborújáról beszélek.)

DE hangsúlyozom, hogy ez a kisebbség, tudom! Nem bántok senkit, ha választani kell, talán én is inkább lennék liberális. Csak szeretnék egyszer valakivel találkozni, aki nem köt belém olyanokért, amikkel nem ártok másnak.

A másik dolog a politika. A családom nagyon erősen konzervatív, többségben politikailag jobboldalinak mondható, és annyira rossz, hogyha szóba jön a politika, itthon is a gyűlölködés megy! Nem lehet leállítani ha egyszer elkezdődik. Ha megpróbálom kimondani a (másmilyen) véleményemet, simán szemembe mondják, hogy hülye vagyok. Szerencsére csak egy családtagom mondja ezt, de vele meg együtt élek, szóval sokat nem segít.

Itt a GYK-n is elég körbenézni, nincs kérdés, ami alatt ne lenne gyűlölködés, mindig félek újat kiírni, mert tudom, hogy az enyém alatt is lesz. Ezért is kérlek titeket, hogy komolyan, tisztelem a véleményeteket és kérlek írjátok is le, csak ne bántsatok senkit!


A lényeg: mindenhol gyűlölködést meg nem törődést látok, másokra mutogatást, stb. Mindenki külföldre akar menni - ami jogos - de én aggódok, mert nem akarom "cserbenhagyni" az országot, segíteni akarok valamiben. De mit tudok tenni? Egy egyszeri ember komolyan, tud csinálni valamit, amivel jobb lesz a helyzet? Engem komolyan hátráltat az itthoni szigorúság, sok mindent félek megkérdezni, de már... szóval de már próbálkoznék. Tudok csinálni valamit, hogy kevesebb lekezelés, kárörvendés és negativitás legyen a környezetemben?

És végül: ez mindig is így volt, csak most elkezdtem felnőni és észrevenni a dolgokat/én fújom fel/tényleg csak rosszabb lesz minden?



2017. júl. 15. 16:48
 1/7 A kérdező kommentje:
*lemaradt: még "korlátozottan cselekvőképes" vagyok, hátra van még két évem a gimiből.
2017. júl. 15. 16:50
 2/7 anonim ***** válasza:
Teljesen egyetertek! Nagyon elkeserito ami újabban ebben az országban zajlik.
2017. júl. 15. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
Hiszed vagy nem, ezen én is elgondolkodtam már nem is egyszer az utóbbi időben. Egyébként az én családom is olyasmi, mint a tiéd, de én már nem élek velük. Nem is nagyon próbálok leállni vitázni velük, inkább elsiklok a téma felett. Nem azért találkozom velük, hogy összevesszünk, ez az egyik, a másik, hogy nem igazán hiszem, hogy dűlőre jutnánk.
2017. júl. 15. 17:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:

Igen jol latod, de abban tevedsz ha azt gondolod hogy ez csak ujabban van igy. En joval idosebb vagyok nalad de ezt tapasztaltam a kora gyerekkoromtol kezdve. Emlekszem hogy mindenert meg voltunk szolva, es soha semmit sem tudtunk ugy csinalni hogy az valaki szemet ne szurta volna. Gyerekkent meg a jatszoterrol is el voltunk zavarva, mert "hangoskodtunk", kamaszkent meg nem tudtunk ugy oltozkodni, vagy a hajunkat ugy hordani, hogy valaki ne rosszalta volna es ne tett volna ra valami megjegyzest.

Barmit probaltam csinalni, mindig le lettem hurrogva, mindenutt ott volt a negativ kritika, rosszindulat, a masiknak a kereszbe teves, es nem csak csaladon belul hanem a tagabb kornyezetemben is. Irhatnek itt peldaul tanaraim rosszindulatarol is, akiknek minden hatalmuk meg volt hozza, hogy a gyerekek eletet egy eletre elcsesszek, es eltek is ezzel kozuluk jo paran. A csaladomban is van olyan aki tanari rossz indulat miatt

nem jutott be foiskolara egyetemre, hiszen husz-harminc evvel ezelott meg masok voltak a lehetosegek gimi utan.

Es meg sorolhatnam.

Ezert is jottem el kulfoldre mar majdnem 20 eve, es latom a kulonbseget. Igazabol kozre jatszik az emberi irigyseg is, ami mindenutt jelen van, de Magyarorszagon kulonosen. Es ezert nem jut sehova az orszag. Mivel barki valami uj otlettel elojon, vagy mashogyan el, esteleg mashogyan nez ki mint a tobbi azonnal le van "kocsog bu..zi"-zva. Marpedig ko.csog bu..zi senki nem akar lenni, igy az emberek nem is mernek probalkozni. Es ez meglatszik mind tarsadalmi mind anyagi szinten.

Azon a gyulolkosesen es mocskolodason meg a kulfoldi ferjem is meglepodot - mikor egyszer megmutattam neki ami a forumokon zajlik - ahol elvileg a velemeny es tapasztalat, illetve eszmcsere lenne cel.

Hogy ez rosszbodik-e, nem tudom nem vagyok mar Magyarorszagon, de az biztos hogy mindig is igy volt.

2017. júl. 16. 08:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 A kérdező kommentje:

Ez szomorú, hogy tényleg így van. De nem lehet tenni ellene valamit? Akármit? Az a gond, hogy semmi olyan ötletem nincs, ami kívül esne az álmodozás kategóriáján.

Utolsó, megkérdezhetem egyébként, hogy te hol élsz most? Ott jobb valamivel a helyzet, vagy "ez" ott is jelen van?

2017. júl. 16. 15:08
 6/7 anonim ***** válasza:

Ausztraliaban elek, es igen itt jobb a helyzet ebbol a szempontbol, mar ha csak a tarsadalmi helyzetet nezzuk. Mert meg sok minden masbol jobb, viszont van amiben rosszabb.

Igen, mi magyarok egy veszekedo-gyulolkodo-civakodo nemzet vagyunk, mert meg az itteni magyarok kozt is ugyanez megy, ezert nem jarok veluk ossze.

Itt abszolut mukodik az elni es elni hagyni, beleszolni pedig a masik dolgaba a legnagyobb udvariatlansag, sot bunkosag. A velemenyet mindenkinek kotelezo maganak megtartani, kiveve ha kerdezik, ez a tarsadalmi etikett.

Viszont annyit elmondok, hogy Ausztralia is a Foldon van, es bizony az emberek itt is csak emberek. Itt a tarsadalmi problema az ellenkezoje. A kozony, a hidegseg, mely emberi kapcsolatok igazi baratsagok teljes hianya...Ebben szerintem Magyarorszag volt a jobb. Mert ugyan van rosszindulat es keresztbeteves, de valahogy en ugy veszem eszre hogy az emberekben Magyarorszagon jobban jelen van a kozossegi szellem. Tudodm ezzel sokan vitatkoznanak, de mikor hazamegyek neha akkor is eszre veszem.

Azok a problemak akiket eredetileg a kerdesedben irsz, szerintem burkoltan jelen vannak az egesz vilagban, csak nemzeteken es kulturakonkent kulonbozik hogy miben nyilvanul meg, mert egyszeruen az emberi termeszet ilyen.

2017. júl. 17. 02:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:

Nem értek egyet, nem vagyunk veszekedők-civakodók. Hanem könnyen feladók.


Mert ha az élelmiszerboltban senki nem köszön, és elkezdesz rendesn jónapotkívánokozni, akkor lehet, hogy először fután néznek, de hetek múlva nem leszel egyedül, és egy év múlva már arra néznek furán, aki nem köszön.

Ugyanez a "kérek" tíz deka parizert-tel.


Aki pedig külföldre azt mondja, hogy más, az nem veszi észre, hogy ő maga viselkedik máshogyan. Még a magyar boltban is máshogy viselkednek külföldön. Ugyanaz az ember a pl. kanadai boltokban, nem vág be más elé, a magyar boltban meg igen. Igaz, hogy ott sem köszön ,amikor bemegy.


Ha annyival rosszabb a helyzet, az a gyerekek egyedül hagyása miatt lehet, hogy senki nem meri rendreutasítani őket. Se otthon, se az iskolában, pláne nem az utcán.

2017. júl. 18. 03:16
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!