Kezdőoldal » Emberek » Társasági élet » Csak én undorodom ettől a...

Csak én undorodom ettől a kortól, századtól?

Figyelt kérdés

Úgy érzem egy kalap sz*r lesz a 21. század. mert minden elértéktelenítődött, minden könnyűvé, minden érvénytelenné vált. A közhangulat a korszellem is olyan cinikus, unott kiégett. Lehet szellemileg elhasználta magát az emberiség? (Legalábbis itt nyugaton.)

Úgy látom, érzem elhagytuk a nagyon szép katolikus hitünket, hagyományainkat vagy egyéb szokásokat melyek a régi Magyarországra oly jellemzőek voltak. Mintha a normalitástól, vagy legalábbis egy bizonyos koordináta rendszertől kezdenénk egyre jobban eltávolodni.

Már minden a múlté ami szép volt ebben a nyomurult életben: a dzsentrik, költők, írók kávéházi világa, - maga az a kultúra, a szép csendes vidék vagy a rendezett város, vagy csak Holywood csillogása. A szivarozó, öltönyös férfiak kik irodákban dolgoznak kemény elvek mentén. Kik munka tán megisznak pár wiskyt. Az igazán csinos és szép nők, akik még tényleg azok voltak és úgy viselkedtek.

Vagy csak maga a lázadás. Már az sincsen? Hol vannak az USA hippyei, beatnik-ei vagy éppen itt a a vasfüggöny másik oldalán.

Nézek régi képet milyenféle korból és azt látom hogy valahogy volt súlya az életnek, volt benne anyag. Az emberek kérges kezein, a gyűrődő arcokon. A parasztokon ahogy dolgoznak, kaszálnak. A filmek díszletein, az autók kasznijain. A szerelmeken. Az emberek közti kommunikáción.

Megnézek egy-egy régebbi filmet és mintha egy teljesen másik világot néznék. Ma már alig van erő a vallásban, a barátságban, a kapcsolatokban, a szerelemben, az autók kasznijaiban. A filmek többsége pocsék a mai művészek nagy része egy rakat hulladék.

Megnézek egy képet a 70-s évekből és több élet van rajta, mint ma ha kimegyek az utcára. Szerintem nagyon nem tett jót a világgal az internet és a virtuális játékok.

Elveink sincsenek már nagyon. nem tudunk mi ellen küzdeni. (Maximum a bevándorlás ellen.)

Tudom a nosztalgia csalóka, de valahogy mégis azt érzem valahogy szebb volt a kávéházi költők úri világa, a népi írók világ, az 50-80-Amerika, a kádári langyos víz mindennapjai. Most itt van minden, megkaptunk mindent amire vágytunk az elmúlt száz évben utazhatunk, szabad piac van, egyre modernebb minden, gyorsul a világ - de valahogy elértéktelenítődött benne minden.

Tudom régen sem volt habos torta az élet de mégis 18-19 évesen neki mertek vágni az életnek. Most meg én és sokan mások 23 éves létükre egy lakásra valót sem tudnak összeporolni. Sokan a mobiljukat is hitelre veszik.

Nem tudom hova tart ez a világ de egyre jobban elkorcsosul, elfajzik.



2018. okt. 12. 12:49
1 2 3
 1/29 anonim ***** válasza:
95%
Nem csak te, Kérdező, én pontosan ugyanígy érzek. Az egész közfelfogás, társadalmi berendezkedés, gazdasági helyzet, mind remekül mutatja, hogy padlógázzal robogunk a szakadék felé.
2018. okt. 12. 12:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/29 A kérdező kommentje:

Nem tudom hol ronthattuk el. És csalók a nosztalgia de azért már tényleg nagy a kontraszt.

De akkor miéért nem omlik össze, talán az is sokkal jobb lenne ennél a vergődésnél.

2018. okt. 12. 12:56
 3/29 anonim ***** válasza:
95%
21.század lassan 20 éve tart.Szóval nagyon hosszú ideje.Ha Te 23 éves vagy akkor fogalmad sem lehet arról hogy mi volt pl.a 20.században.
2018. okt. 12. 13:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/29 anonim ***** válasza:
24%
Én 33 vagyok, nekem lehet fogalmam róla?
2018. okt. 12. 13:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/29 A kérdező kommentje:
Történelem szakos hallgató vagyok. Azért írtam, hogy akkor sem volt könnyű az élet de innen visszanézve összességében jobb, mint most. Lehet a technika még nem volt fejlett stb de nem volt ennyire elkopva, elhasználva a tisztelet. És ha olvas régi könyveket megtapasztalhatja, hogy akkor hogy fogták fel az életet. Akkor legalább bele lehetett állni a szocializmusba ha az ember egyszerü paraszt vagy munkás volt, vagy lázadni is lehetett ellene - de ma mibe kapaszkodsz bele mikor a pápát és a dali lámát anyázzák a Facebookon.
2018. okt. 12. 13:19
 6/29 anonim ***** válasza:
72%

Sokszor eszembe jut nekem is. Főleg, hogy informatikusként napi 12 órákat (alsó hangon) bámulom a képernyőt. És hogy a civilizált társadalom fele ezt teszi. És világszerte nő a depressziósok száma, szürke az élet, mindenki arcáról ez rí le. Tengetjük a napokat, csak minek. Már borul be az emberiség fölött az ég, látjuk előre, ahogy elfogynak a fosszílis energiahordozóink és az élhető területek a bolygón, miközben a populációnk csak növekszik, látjuk előre, ahogy megoldhatatlan krízishelyzetek fognak minket szenvedésre ítélni a század második felében.. és ezek maradtak, amiktől kicsit ki tudnunk kapcsolódni és el tudunk vonatkoztatni a sötét valóságtól; az internet, a filmek, a zenék, a játékok.

A régi korokban még derűlátóbb volt a közhangulat, még a háborúk végetérésében is lehetett reménykedni, azt látta az ember maga előtt, hogy idővel jobb lesz minden. Most a végzetünkbe menetelünk fejlehajtva.

2018. okt. 12. 14:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/29 A kérdező kommentje:

Köszönöm az értelmes választ!

Előbb utóbb mindenkinek valóság csömört kap.

2018. okt. 12. 14:27
 8/29 anonim ***** válasza:
93%
Én az egész emberi fajtól undorodom, az emberek nagy része ro*hadék.
2018. okt. 12. 14:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/29 A kérdező kommentje:
Sajnos van benne vigasság. :(
2018. okt. 12. 14:30
 10/29 anonim ***** válasza:

#8

Én is.De mi ebbe a 21.századba születtünk bele, ezen nem lehet változtatni.Nem tudom milyen lehetett a 20.században élni,nem éltem akkor.

2018. okt. 12. 14:35
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!