Milyen gyumolcsokbol lehet palinkat fozni?

Szerintem nincs olyan amiből ne lehetne. Málnából is szoktam.

És igen van dió pálinka is..es zöld dió pálinka is létezik.

Az... az! Dióból likőr készíthető csupán, a zöld dióval szoktak ágyazni semlegesebb pálinkát vagy törkölypálinkát. Egy példa arra, miből nem, de abszolút nem igaz az, amit az első válaszoló állít, pláne a létartalmat illetőleg!

Ami nem felelne meg az általa állítottaknak, mégis készíthető belőle pálinka (párat sorolnék föl): birs, som, kökény, bodza, sárgadinnye, őszibarack, csipkebogyó, gesztenye. Citromból csak azért nem, mert ki tud Magyarországon legalább 100kg citromot termelni (hogy érdemes legyen nekiállni)? Amúgy készíthető lenne, de ennek hiányában azt párlatnak kell nevezni. Nem minden a cukor, példának okáért szerintetek földi eperből miért nem tud boldog-boldogtalan cefrét készíteni (az a "hordóba bedobáltam" fajta)? Mert nincs sava! Van lé és van cukor, így az első válaszoló definíciója alapján ebből lesz is pálinka, nem? Lenne, ha tudnánk cefrézni...

Párlat készítésére alkalmas a legtöbb zöldség is, készíthető pl. répából (és egyes kultúrákban használják is a gasztronómiában), zellerből, paradicsomból stb...

Szóval egy-két kivétellel bármilyen gyümölcs felhasználható, hozzáadott cukor nélkül is erjeszthető, (de akár kezelést igényel a cefréje, de az még a cefrézési eljárás menetébe nem hogy belefér, hanem igazság szerint annak helyes módjába tartozik bele!!!) ilyen (önmagában nem erjeszthető) ahogy írtam a dió, mert eleve rosszul áll hozzá a többség, a dió, mint termés, annak húsa a diót körülvevő zöld húsos rész, amit megeszünk az kvázi a "magja", mintha pl. a kajszit úgy fogyasztanánk, hogy megvárjuk még leesik a fáról, a gyümölcshúst letúrjuk róla, a magot megtörjük és a belsejét megesszük. Azért nem csinálunk ilyet (hacsak nem a diliházból szabadultunk) mert a kajszi gyümölcstermésű, a dió meg szigorúan véve nem az, de kár ilyenbe belemenni, mert nem hinném, hogy a kérdés erre irányult, hisz már a gyümölcs is vitatható dolog, kinek mit jelent, nincs pontos megfogalmazása! Ha esetleg a kérdező felsorolna pár gyümölcsöt, amire kíváncsi, hogy abból lehet-e, arra könnyű válaszolni. Ez a kérdés egyébként a napokban ebben a témában feltett kérdések nyomán született? Mert abban nincs vita (még ha van is olyan, aki nem tudja elfogadni, pedig ez nem elfogadás kérdése!!!), tény, hogy citromból, sárgadinnyéből sőt görögdinnyéből és banánból is készíthető pálinka/párlat! Annál a kérdésnél valakinél valami zavar van a fejben, ha egyszer "az orra előtt van", megtalálható a boltokban/webshopokban az említett gyümölcsökből készült pálinka, ill. a citrom párlatra is adtam egy linket... :) még Phoney-t is lepontozta, ami héthatáros vicc a köbön, hisz Ő maga a nagylexikon kb. a szeszes italok terén! :) Akkor szólal csak meg, ha valamiben biztos és valótlan állítást még sosem olvastam tőle!

"A pálinka bármilyen Magyarországon termett gyümölcsből (az osztrák tartományokban csak helyi kajszibarackból) készülhet"

Szó nincs "Magyarországon őshonos gyümölcs"-ről! Ezek szerint azt se tudod az meg mit jelent... Eleve őshonos fákról lehet csak beszélni, így ha az gyümölcstermésű, akkor pedig őshonos gyümölcsfáról lehet beszélni!!!

A kitétel, hogy Magyarországon termett gyümölcsből készüljön. Az őshonos gyümölcsfajta egyébként nem szimplán a fajta gyümölcs megnevezésével jelölhető/adható meg! Az, ahhoz kevés! Példának okáért nem A kajszi az ami őshonos gyümölcs Magyarországon, mert maga a gyümölcs Ázsiából származik (de teljesen mindegy honnan, mert nem így működik!), de a Magyar kajszi, Gönci kajszi, az például, ami őshonos Magyarországon! Ugyanakkor valótlant állítasz, hisz nem csak a Magyar ill. a Gönci kajsziból készült pálinka nevezhető pálinkának! Azért különösen jó példa ez, mert a kajsziból készült párlat, ahogy a pálinka definíciója is kitér erre, bizonyos burgenlandi területeken szintén pálinkának nevezhető. Ha külföldről behozott (értsd nem a fa, nem is a fafajta, hanem a termés az ami behozott!!!!) gyümölcsből készülne a párlat, akkor az valóban nem nevezhető pálinkának, csak párlatnak, de pl. az otthon főzött pálinka is csak párlatnak nevezhető hivatalosan, tök mindegy, hogy az miből készült és hogy készült! Behozott szilvából (a gyümölcsből!!!) hiába készülne párlat, az nem nevezhető pálinkának, mert a gyümölcs magyarországi eredete nem igazolható.

Nem hinném, hogy a megnevezésen kellene vitáznunk (ha azon vitáznánk se lenne igazad), mert feltételezem a kérdező a "pálinkát" úgy értette, hogy gyümölcsből készült párlat.

Ha nem, akkor viszont igazad van, citromból csak párlat készülhet, de én is ugyanezt írtam, hogy citromból itthon annyit termeszteni, hogy az cefrézhető mennyiséget adjon se ipari se házi körülmények között nem éri meg. Hogy az itthon termett kierjed-e azt nem tudom állítani, mert nem próbáltam, én vett gyümölcsöt cefréztem be, az meg nyilvánvalóan nem itthon termett, ennyi a különbség köztem és az első válaszoló között, hogy én nem hasra ütök és írok valamit... Ugyanakkor ha logikusan végiggondolod a cukortartalmuk a különböző körülmények miatt nem biztos, hogy nagyban különbözik. MERT: Amit külföldről hoznak be, az éretlenül van szüretelve, utóérlelés során egy gyümölcsben nem alakul ki annyi cukor, mintha a fán érne be (kivéve eleve utóérő gyümölcsök), így az a citrom, ami otthon terem mesterséges körülmények között (a szoba ablakánál) hiába rosszabb körülmények között van, mint egy termő országban, azon viszont a fán érik be, így szerintem közel azonos lehet a cukortartalmuk (de ez csak egy erős feltételezés!), a behozottról meg merem állítani, hogy cefrézhető, mert próbáltam!

Mindenesetre a citromnál, mint ahogy írtam vannak lényegesen alacsonyabb cukortartalmú gyümölcsök is, szóval nem a citrom az abszolút legalja... :D Így nem is értem, hogy miért ez a vita alapja itt is... Továbbá írtam hogy az élesztő működésének feltételei között nem egyedül a cukor szerepel, nyilvánvalóan azon dolgozik, az alapja, mitől ne lenne, de számos körülmény behatárolja azt, hogy egy cefre erjedésnek indul-e vagy sem. Jó példa az általam említett földi eper, mely alaphelyzetben nem erjedésnek indul, hanem rohadásnak, majd ecetesedésnek! Földi epret csak úgy érdemes erjeszteni, ha irányított erjesztést alkalmazol, helyes pontosabban neki kedvező "ellene dolgozóknak" pedig kedvezőtlen(!) pH beállítás mellett, megfelelő hőmérséklet (azaz körülmények) között. Minden más gyümölcsből készült cefrére kedvezően hat az ilyen cefrézési eljárás, (ill. van olyan gyümölcs, ami eleve megfelelő pH értékű cefrét ad, sőt van olyan, ami teszem azt a megfelelőnek mondható fölött van, ugyanakkor mégsem igényel savazást!) de van olyan gyümölcs, aminél pedig mondhatni okvetlen feltétele, és csak azért mondhatni, mert mindig van olyan, akinél valami szerencse folytán sikerül anélkül, hogy ebből bármit is betartana és azonnal Ő a leghangosabb és leginkább vitára szomjazó, holott egy olyan dolgon vitázunk, amiről csak úgy tudnánk (úgy lenne értelme), ha összeülnénk és összehasonlítanánk a két párlatot, (mert nyilván fogalmad nincs Ő mit nevez meg jónak, ill. mit nevez meg pálinkának/párlatnak) nem ketten, mert annak nincs semmi értelme, hanem sokan!