Mi a véleményed a veganizmusról?

Nem tartom túlzásnak egy szintig, én is sajnálom a bogarakat s minden állatot, akinek közvetve a halálát okozom (elég nagyszámú lehet ez), de mit lehet tenni?

Pedig én nem is vagyok vegán, csak egy kicsit tájékozott és tudatos lény, akinek nem tetszik a civilizáció számos eleme... Persze az emberiség jelenlegi létszámával nehéz jól csinálni a dolgokat, főleg, hogy az átlagos homo sapienset kicsit sem érdekli, hogy mennyire károsan él...

Persze ha valakit komolyan frusztrál a bogarak halála, az azért már túlzás, illetve OK, de akkor éljen autó nélkül, s persze iparcikkek nélkül, teljesen önállátóan s ne legyen üvegablak a házán, mert annak a madarak tudnak nekirepülni... Nálunk pusztultak már el kismaradak emiatt, pedig csak pár éve van házunk.

A veganizmus teljesen szimpatikus, addig, amíg a bigott vegánoknak nem száll el az agyuk s nem kezdik el oltogatni az egyéb embereket, mert azok bűnösek, míg ők szentek és piedesztálon állva eszik a bűntelen vegán tojásukat (teljesen konkrétan gyártanak nekik olyat növényből, kiscsirkés mintájú tojástartóban meg minden)...

De tartottak már vegánok komplett idiótának amiatt, mert alapesetben nem eszem gabonát. Jó, ez egyetlen eset volt, mindenesetre nagyon durva tud lenni, ha táplálkozásunkat megosztjuk egy rosszabb fajta vegánnal.

A normális vegánokat kedvelem, a vegán konyha pedig igen csábító. A durvábban szénhidrátszegényen, de egészségesen étkező vegánokat pedig nagyon tisztelem, ilyen szintről én jelenleg csak álmodhatok.

A felfogás tehát OK, csak azért ne feledkezzünk el arról, hogy a vegánok miatt is sok állat pusztul el, nem tehetnek róla s jobb, mintha még több, de azért senkinek sem közel nulla az ökológiai lábnyoma. Úgyhogy a magas lóról szálljunk le, ha már nagy balgaságunkban felmásztunk rá. Különböző szintek vannak, nem bűnösök és bűntelenek, mint ahogy az elvakult vegánok örülnek maguknak a blogjaikon (rengeteg vegán blogon jártam már életemben, ez elég természetes az én ízlésem s érdeklődésem mellett).

Természetesen a vegánutálókról is megvan a véleményem.

A bogaras példát hülyeségnek tartom, de amúgy a vegán egy nagyon megfontolt,etikus életmód és étrend, minden tiszteletem azé, aki be tudja tartani.

A sajtról nem tudok lemondani :(

Semmi más nem okoz gondot, a tejtermékeket rég növényi alternatívákkal helyettesítem, húst 14 éve nem fogyasztok.

Én is lassan egy éve vegán vagyok és ahogy az előttem szólók tök jól leírták: a lényeg nekem is a felesleges károkozás elkerülése. Nincs valójában szükségünk (már) állati eredetű kajára/ruhára stb, akkor minek kínozzuk szegény földlakó társainkat? Persze mint ahogy semmi mást sem, ezt sem lehet 100% tökéletesen csinálni. De már szerintem fél siker ha az ember sajnálja a bogarat a szélvédőn ahelyett hogy legyintene és azt mondaná hogy kit érdekel, hiszen "csak" bogarak.

Én lehet a butábbik (agresszív, pszichopata stb) vegánok közé tartozom mert én sokszor leállok vitatkozni a témában. Engem kifejezetten dühít ha valaki csak a saját kis szokásai védelmében (mert azért lássuk be, nem következmények nélküli szokásról van szó, nem olyan mint a cigi amivel nagyjából csak magának árt az ember) mindenféle hülyeségekkel, leszólással, kifigurázással támad, ill. téveszmékkel támasztja alá a kegyetlen szenvedést okozó "hóbortját", ami a "saját magánügye".

Ez nekem olyan mintha 200 éve egy rabszolgatartó azzal magyarázkodott volna nekem hogy "dehát mindig is voltak rabszolgák", vagy "rabszolgamunka nélkül összeomlana a gazdaság" vagy "dehát őket erre tenyésztettük". Egyszerűen abszurd.

Én ezt nem tudom magamban elnyomni.

Előző, megértelek. Én elvileg intelligens vagyok, de a vitákat nehezen tudom megállni. Abban persze nem hiszek, hogy sokakat elgondolkodtatok, ez inkább csak leírt gondolat, fogalmazási és érvelési gyakorlat a részemről...

A rabszolgás példát jónak tartom, én is felhoztam már őket, annyira hasonló a kettő.

Az ízeltlábúak védelme egyébként mélységesen logikus számomra, nekem a húsevéssel (azért nem akármilyen hús evésével, az állatkínzást minden szinten utálom) is összefért. A legyeket is kiengedem, a pókok pedig elég jól elvannak a házamban, örülnék, ha kevesebben lennének, de most mit csináljak? Nem ölhetem meg őket, aranyos kis állatok, olyanok, mint én, csak ártatlanabbak. Az emberi felsőbbrendűség érzete kicsit gyenge bennem, főleg elnézve pár emberi lényt...

A kullancsok így jártak, ők sem tehetnek róla, hogy annak születtek, de nekik nem kegyelmezek. Az élet már csak ilyen. Nem százszázalékosan pacifista.