A pálinka miért csak Mo. -ra és környékére jellemző? Máshol miért nincs ilyen?

Azért olyan meglepő, mert egyáltalán nem igaz.

Magyarországon kívül 10 másik EU-országnak vannak olyan eredetvédett gyümölcspárlatai, amik semmi kézzelfoghatóban nem különböznek a magyar pálinkától, és jellemzően ugyanazokból a gyümölcsökből is készülnek (főleg szilva, meggy, kajszi, körte, alma). Ráadásul egyes olyan országokban is sok gyümölcspárlatot főznek, ahol nincs eredetvédett fajtája, pl. Csehországban. (És akkor a törkölyről, borpárlatról, almaborpárlatról még nem is beszéltünk.)

Hogy értsd a dolgot, Magyarországnak 5 féle helyi eredetvédettségű pálinkája van (+1 a pálinka mint országos árujelző), eközben Olaszországnak 16... és nem törköly, nem bor, hanem szilva, körte, stb.

Lehet, hogy az olaszoknál vagy a franciáknál a teszkó italos polca nincs tele gyümölcspárlatokkal (bár szerintem lehet azért találni, ha el tudod olvasni a címkét, = a gyümölcsös italok között megtalálod a gyümölcspárlatokat), de hát tudod Magyarországon se lenne, hogyha nem nyonmnák hozzá 10+ éve padlógázon a kormányzati marketinget.

Ami a házipálinka elterjedtségét illeti, annak megvan az a prózai oka, hogy nem vagyunk gazdag ország. Ma Magyarországon 1 liter 38%-os töményet képtelenség 3800 forintnál olcsóbban bolti forgalomba hozni, és akkor finomszeszről beszélünk, bármi más csak drágább lehet. Namost ennyiből nemcsak hogy legálisan főzni/főzetni, de feketén akár venni is lehet házipálinkát, szóval minálunk a házipálinka értelemszerűen jó ideje nagyon népszerű alternatíva a bolti italra. Ellentétben a gazdagabb országokkal, ahol a bolti ital gyakran annyi, mint nálunk, a fizetés viszont többszörös, és legális bérfőzés/magánfőzés sem létezik. Nekik nem szorít a pénztárcájuk, amikor a kedvenc italukat kell megválasztani...

Az utóbbi kommentedre:

1. ez a magyar pálinkamarketing meséje. Seízű, túlvizezett, vagy más okból felejthető pálinkákkal főleg az itthoniak közt szoktam találkozni. Franciáktól, csehektől viszont olyan szilvákat kóstoltam már, hogy csak szeretném, ha az itthoni nagy pálinkareneszánszban is hajlandóak lennének ilyeneket főzni...

2. A gyümölcspárlat és a likőr két különböző, egymást kizáró kategória. Ami gyümölcspárlat, az nem likőr, és fordítva.

Nem, a grappa az törköly. A gyümölcspárlatoknak máshol nincs olyan egységes neve, mint amilyen nálunk a pálinka (mondjuk azt nálunk is csak 2000 körül találták ki, hogy a pálinka csak gyümölcspárlatot jelentsen).

Az olasz gyümölcspárlatoknak ilyen neveik vannak, mint "dél-tiroli körte", stb., és hogy ne legyen egyszerű, ez németül és olaszul is megjelenhet a címkén. Az alábbi rendelet alján a táblázatban megtalálod a teljes listát az eredetvédettekről, keress rá benne (Ctrl+F), hogy "Südtiroler Williams", ott kezdődnek az olaszok.

[link]

De ha nem eredetvédettről van szó, akkor az olasz címkézésben a gyümölcspárlat "Acquavite di frutta", illetve "Acquavite di [gyümölcs neve]".

Phoney, a grappa nem egyenlő a törköllyel.

A grappa egyenesen a szőlőből készül, ugyanolyan eljárással, mint más gyümölcsökből, ezért ez a "szőlő pálinka" .

A törköly pedig a már borkészítés céljából kipréselt szőlő párlata.

Plusz szőlőből készül még a seprőpálinka is, ez pedig a bor ülepedése közben keletkezett "seprő" lefőzésének eredménye.