Mitől függ, hogy rántani vagy habarni kell egy főzeléket?

a habarás egészségesebb, mert a rántáshoz először zsiradékon meg kell pirítani a lisztet (sem a zsír, sem a pirítás nem egészséges). a habarásnál vagy tejföllel, vagy tejjel (én néha joghurttal) csomómentesre elkevered a lisztet, és úgy adod a zöldséghez.

akármelyik módot is választod, érdemes még utána kevergetve forralni a főzeléket, hogy a lisztes íz kimenjen belőle.

Az igazság az, hogy mindegyiket lehet hígra is meg sűrűre is csinálni. mindegyik korrigálható.de háztartása válogatja, hogy ki mit ránt be, illetve habar. én mindkét

megoldást használom,attól függ, hogy pirospaprikás-e a

leves vagy főzelék.de a tökfőzeléket én is berántom, mert úgy szeretik. a borsót meg habarom. mindegyik sűrítési eljárás megszokott a magyar konyhában.

"sem a pirítás nem egészséges"

Akkor te a prézlit se pirítod meg a gombóchoz nudlihoz?

előző: nyilván vannak ételek, amelyekhez elengedhetetlen a pirítás (de azt is lehet egészségesebben: szárazon pirítani).

de a gombócos példa azért rossz, mert az ember gombócot sokkal ritkábban eszik, mint főzelékfélét. ez utóbbinál sokkal egészségesebb a habarás, mint a rántás. Sőt, tkp. még jobb a saját alapanyaggal való sűrítés.

Nevetséges az ilyen " nem egészséges a rántás" vélemény.Minden étel egészséges,ha változatosan étkezünk.Még a szalonna is az.

A hagyomás konyhában a főzelékeket készitették rántással,a szószokat habarással.

Ma már mindenki ízlés szerint rántja,vagy habarja be az ételeket.Szintén egyéni ízlés,hogy fehér vagy piros rántást készít.Ahogy az is egyéni,hogy teszel bele tejfölt,vagy ecetet.

Egyetlen dolog ami fontos: ne legyen az ételnek annyi leve,hogy csak sok liszttel lehessen besűríteni,mert akkor valóban liszt ízű lesz a főzelék.

uccsó: mindenki táplálkozzon a maga hite szerint. én sem nevezlek nevetségesnek azon dolgok miatt, amiket leírtál...

igenis, vannak emberek, akik kímélő módon igyekeznek táplálkozni - vagy azért, mert így tartják helyesnek, vagy azért, mert muszáj nekik.