Akik azért lettek vegetáriánusok, vegánok, mert szeretik az állatokat, nem akarják, hogy miattuk haljon meg állat?

Ez így nem igaz. A tehén egy emlős állat ahogy az ember is és nem az a jó neki ha fejik, hanem ha a borját szoptatja.

Kérdezz meg bármely édesanyát is, mi a jobb, a lefejés vagy a szoptatás...

A borjakat az első napon elválasztják a nem bio tartásban és soha nem kapnak anyatejet. Az anyaállatot és a borjat is egy kicsi helyen tartják, mozogni sem tudnak...

A borjakat 5-6 hónaposan levágják. Napfényt sosem látnak...

A teheneket kb.10 havonta megtermékenyítik mesterségesen, mert a tej utána nemcsak elapad lassan, de a minősége is romlik.

Egy ipari tejelő tehén 3-4 évesen megy a vágóhídra a stressztől, rossz bánásmódtól, kegyetlenségtől, kimerültsègtől. Természetben több tíz évet élne!!

Bio sajtot fogyasztok, számomra ismert termelőtől, aki normálisan tartja a teheneit. Más tejterméket nem.

Két oka van, hogy nem fogyasztok tejet, tejterméket:

1) Egészségtelen, tele van hormonokkal.

2) Egyszerűen természetellenes, hogy az ember megissza egy állat tejét.

És elég könnyen lehet helyettesíteni a tejtermékeket, pl. tehéntej helyett mandulatej, mogyorótej, kókusztej, rizstej, zabtej.. sima tejszín helyett rizstejszín, kókusztejszín stb....

Honnan szedik ezt a hülyeséget hogy a tehénnek jó ha fejik? A tehénnek is csak akkor van teje ha kisborja van, akárcsak egy nőnek... csak a tejipar meg az ebben gazdaságilag érdekelt egyének mesterségesen állandóan megtermékenyítik a tenyészállatokat, elválasztják a kisborjút és fejőgépekre rakják.. továbbá arról is vannak tanulmányok hogy minél jobban erőltetik a fejést, akkor annál tovább termelődik a tej, ezt nőknél is megfigyelték... de semmi esetre sem jó nekik! épp ellenkezőleg, szenvednek szerencsétlenek a sok hülye ember miatt akik kihasználják őket... terhes nőket is lehetne tenyészállatmódra fejni, állandóan megtermékenyítve őket, aztán megkérdezhetnéd mennyire élvezik... sokszor már csak ilyen faggyúszerű zsíros váladék jön a tőgyükből, annyira erőltetik a fejőgépek -.-

másrészt egyáltalán nem normális és egészséges dolog, nem véletlenül van laktózintolerancia, a tejcukrot felnőtt korban már nem emésztjük meg, hormonokról, az állatokba tömött antibiotikumokról nem is beszélve, plusz a tejnek magas az inzulin-indexe, szóval hasnyálmirigy-kímélés szempontjából sem jó, vannak olyanok is akik a tejfehérjére allergiások...

és ennyi erővel egy vemhes kutyát is lehetne fejni -.-

#7: Kifejezetten problémás, hogy a moderátorok törölték a válaszodat, mert bár az eredeti kérdés témájától a válaszod eltért, egy gyakran felhozott érvet írtál le, így érdemes az elemzése.

Ha jól értelmezem, az érved a következő:

P1: A növények képesek a szenvedésre

P2: Ha a növények képesek a szenvedésre, akkor az állatoknak is okozhatunk szenvedést

C: Az állatoknak is okozhatunk szenvedést

Ha úgy gondolod, hogy nem ezt próbáltad leírni, akkor kérlek, hogy javíts ki. Alapesetben feltételezem, hogy ezt próbáltad megfogalmazni, hiszen ha az érvedet valóban a veganizmus cáfolatának szántad, akkor annak konklúziója szükségszerűen (C), melyhez (P1)-t feltételezve csupán (P2)-n keresztül juthatunk el: Ezt nevezzük általános növényérvnek. Ha ehelyett csupán azt próbáltad bemutatni, hogy (P1)-ből következik, hogy az ember nem képes szenvedés okozása nélkül élni (nem létezik morális tökéletesség), akkor ez a veganizmusnak nem cáfolata. Amit ebből legfeljebb állíthatsz, hogy a deontológiai morális pozíció szükségszerűen ellentmondásokhoz vezet. Ezt tekintve a legtöbb racionális vegánnal egy oldalon állsz.

Innentől feltételezem, hogy a fenti érvet próbáltad alkalmazni. Az alábbiakban be fogom mutatni, hogy mindkét premissza megalapozatlan.

P1: A növények képesek a szenvedésre

Az állítás megalapozatlan. Szenvedés tapasztalásához egy élőlénynek tudatosságra van szüksége (amikor a válaszomban tudatosságról beszélek, akkor a nageli definíciót alkalmazom; nem öntudatról vagy intelligenciáról van szó). Bár ennek mibenléte a filozófia és a természettudományok egyik legnagyobb problémája, az egészen biztos, hogy a tudatosság létezése az agyunkhoz köthető: Agyi sérülés vagy az agyban bekövetkező kémiai változás befolyásolja a tudatunkat, illetve bizonyos agyi területek működésének megszűnése a tudatosságunk megszűnését eredményezi (lsd. pl. "Traumatic Brain Injury: Hope Through Research", National Institute of Neurological Disorders and Stroke).

Tehát (P1) mellett kétféleképpen érvelhetsz: Vagy rámutatsz a növénymorfológia olyan elemére, amely agyként funkcionálhat növények esetén, vagy pedig közvetlenül a test-elme problémára próbálsz egy olyan választ adni, mely megmagyarázza az agyunk és a növények tudatosságának a létezését, azonban cáfolja például más szerveinknek, vagy kavicsoknak a tudatosságát. Mivel utóbbira még egyetlen próbálkozást sem láttam, így nézzük a másik lehetőséget:

A növényeknek semmilyen információintegrációs központjuk nincs. Egyes kutatók (Pl. J. C. Bose) felállítottak hipotéziseket egyfajta növényi idegrendszer létezéséről, azonban a kutatói és tudományos közösség szinte teljes egésze ezeket elveti:

"The ideas behind plant neurobiology were criticised in a 2007 article published in Trends in Plant Science by Amedeo Alpi and 35 other scientists, including such eminent plant biologists as Gerd Jürgens, Ben Scheres, and Chris Sommerville. The breadth of fields of plant science represented by these researchers reflects the fact that the vast majority of the plant science research community reject plant neurobiology. Their main arguments are that

-"Plant neurobiology does not add to our understanding of plant physiology, plant cell biology or signaling".

-"There is no evidence for structures such as neurons, synapses or a brain in plants".

-The common occurrence of plasmodesmata in plants which "poses a problem for signaling from an electrophysiological point of view" since extensive electrical coupling would preclude the need for any cell-to-cell transport of a ‘neurotransmitter-like’ compounds.

The authors call for an end to "superficial analogies and questionable extrapolations" if the concept of "plant neurobiology" is to benefit the research community."

Egyértelmű tehát, hogy ez az állítás nem megalapozott, így az konklúzió elvethető.

P2: Ha a növények képesek a szenvedésre, akkor az állatoknak is okozhatunk szenvedést

A továbbiakban csupán (P2) elemzésének céljából feltételezem (P1) helyességét. (P2) egyértelmű non sequitur: Bizonyos élőlények szenvedéséből még nem következik, hogy más élőlényeknek elfogadható a szükségtelen szenvedés okozása. Egyszerű ellenpélda: Abból, hogy sok ember természeti katasztrófákban meghal még nem következik, hogy elfogadható embert ölni. Ha morálisan konzisztens akarsz maradni, (P1) feltételezése esetén is csupán azt tudod állítani, hogy a szükségtelen növényszenvedés okozása immorális, így minimalizálnunk kell a növényekben ejtett kárt. Ez pedig valójában egy erős érv lenne a veganizmus mellett, hiszen a jelenlegi növénytermesztésünk kétharmada állattakarmányozás céljára történik (Haan C, Steinfeld H, Blackburn H. Livestock and the Environment: Finding a Balance. Brussels:European Commission Directorate-General for Development. 1997.), így a szenvedésüket úgy tudnánk minimalizálni, ha közvetlenül ennénk őket.

Remélem, hogy segítettem.