Kifizetnéd az ételt egy étteremben hogy annyira rossz volt hogy egy falatot sem tudtál belőle enni?

Rendelnék valami mást, de a rossz ételt tüntetőleg kint hagynám az asztalon.

Majd , mikor kifizetem mindkettőt, úgyis rákérdez a pincér, hogy mi a baj.

Egy valamire való helyen nem számolná hozzá a nem ízlett ételt.

Persze ez csak abban az esetben játszik, ha olyan ételt rendeltem, amit ismerek.

Nem tennék ilyet , ha csigát rendelnék, de még sosem ettem csigát, így előfordulhat, hogy akármilyen jól is van elkészítve, nekem mégsem ízlene.

Lásd:

A kelkáposzta főzelék.

Én szeretem, de más nem tudná megenni.

És még sok-sok kajával van ugyanígy.

Állítólag genetikai kérdés, hogy ki mit szeret.

Ha minőségi probléma van vele, mócsingos, nincs átsülve, hideg, romlott, nem az amit rendeltem, átvert a pincér (pl megkérdeztem hogy van-e az ételben valami hozzávaló, a pincér szerint nincs, de egyértelműen van) akkor visszaküldöm és vagy rendelek mást, vagy nem eszem, a visszaküldött ételt nem fizetem ki.

Ha csak nem ízlik, mert mondjuk máshogy ízesítenek egy adott ételt mint ahogy szeretem, vagy olyan ételt rendeltem amihez hasonlót sose ettem és rájöttem hogy nem az én műfajom, akkor elkönyvelem tanulópénznek.