Miért vagyok ennyire közönyös az álmomban történő "tragédiákkal"?
Újabban borzasztóan unalmas, viszonylag életszerű álmaim vannak (nincs semmi fantasztikus elem)
Nemrég az volt a számomra legmeghökkentőbb dolog az álmomban, hogy elaludtam a metrón (valóságban soha nem történne meg ilyen, azért volt furcsa) és megindultam gyalog hazafele (visszafele nem járt, vagy nem tudom)
Ahogy mentem, hirtelen kihullott az egyik őrlőfogam. Ahogy fogtam a kezemben, hosszában végig is repedt - ebből levontam, hogy valami baja volt, amit nem vettem észre.
Csak forgattam egy kis ideig, végül úgy döntöttem, hogy végül is nem annyira fontos az a fog(??) és betettem az íróasztalom fiókjába, "majd ha anyum hazaér, megkonzultáljuk hogy ez mennyire fontos dolog, és kellene-e valamit csinálni" gondolattal.
[Ezt nem tartom anyira lényegesnek, de leírom: nem sokkal később volt egy karambol a ház előtt. Olyan erejű volt, hogy az egyik kocsi a lakásban kötött ki - ami elég komoly távolság. Nem érdekelt különösképpen]
Pár napja a ház udvarában (álmomban valami nyaraló volt) tébláboltam, amikor befordult egy kocsi, és teljes sebességgel nekihajtott a falnak - dupla öngyilkosság volt, volt vele egy szőke nő (nem ismertem se őt, se a férfit)
A kocsi felkenődött a falra, a nő rögtön szörnyethalt.
Akkor volt bennem egy kicsi félelem, amikor a pasi kiszállt - nem tudtam, hogy milyen lelki/elmeállapotban van, és hogy engem bántana-e, ezért visszasiettem az épületbe. Utána el is felejtettem a fickót odakint, folytatódott az unalom.
Tegnap este megnéztem egy videót a Zállatorvostól a bőrférgekről - szó volt arról, hogy "beköltözhet" az ember szemébe is.
Nna, ez álmomban meg is történt. Egy kis ideig aggódtam, aztán "beletörődtem", később morgolódva, közönyösen mostam ki a szememből a kis lárvákat.
Egyszerűen nem érdekel semmi az álmomban. Mi lehet ennek az oka?
válasza:A Zállatorvos jó :) A féreg a szemben elég durva, részvétem, szerencsére nálam ezek nem kerülnek be az álmokba.
Nos, semmi különöset nem látok a viselkedésedben, én sem reagálom le a szokásos módon az álombeli dolgokat, bár van kivétel, de akkor sincsenek olyan érzéseim, mint élőben, egyszerűen enyhén elszomorodom, elszaladok (ez igen ritka) vagy ha engem nem érint egy katasztrófa, totális a közöny.
Ez álom, nagyon más, mint a valóság, inkább filmnézős nekem (bár néha a valóság is olyan, van olyan állapot, hogy az embert a saját élete sem érdekli igazán). Filmnél is simán tudomásul veszem a legtöbb dolgot - de a durvák azért felzaklatnak, jobban, mint álmomban.
Köszönöm szépen a választ :)
Megpróbálom ezt az álomnaplós dolgot - minden reggel leírni, amit álmodtam, minden este átolvasni a "célálmot" amit látni szeretnék.
A gond annyi, hogy valamiért nem vagyok képes megbízni a saját agyamban.
Nagy ritkán előfordul, hogy repülök álmomban. Olyankor mindig tudom, hogy álmodom.
Egyrészt ilyenkor elönt az aggodalom, hogy "jaj, fel fogom magamat ébreszteni véletlenül"
illetve ha száguldozom a levegőben, azon parázok, hogy az agyam nem képes rendesen "betölteni", "renderelni" a tájat - mintha valami gyengébb teljesítményű gépen játszanék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!