Miért jelenik meg az álmaimban egyre gyakrabban a "néma sikoly"?

Úgy értem ezt, hogy: menekülök valaki vagy valami elől, aki/ami bántani akar, esetleg az életem múlik rajta. Kiabálnék, de nincs hangom. Csak tátogok, olyan, mintha néma lennék, esetleg elment volna egy pillanatra. Nem tudom kiabálni, hogy "segítség" ezér mindenféle dolgokat török össze, ami az utamban van, futok, rohanok. Hogy őszinte legyek, nagyon ijesztő, amikor felkelek, akkor is a hatása alatt vagyok.

Volt az életemben ilyen rossz szakasz, de már régen vége és most jönne elő? Mitől félek ennyire, és hogyan tudom ezt legyőzni? Nem szeretnék több ilyet álmodni, így sem alszok tökéletesen és sokat.