Az öngyilkosok halálközeli élményei valósak?Az életnek nincs vége a halállal?

Nem kell ahhoz halál. Én egy tudok kapcsolódi az univerzumhoz csak úgy, és olyankor sokkal józanabb, egészségesebb és emelkedett vagyok. Érzem isten rendszerét, ahogy minden egy.

Elég jó cucc. Halál után folytatod, addig amíg tökéletes nem leszel.

A test sohasem élt, a lélek pedig sohasem tud meghalni. A lélek egyszerűen elhagyja a testet, és a vágyai és tettei szerint megy tovább.

Ha az ember ismeri a szabályokat,akkor több a választása a sorsában,de aki nem nagyon foglalkozik ezekkel annak a halál idején kicsit sok lesz a meglepetés. A Bhagavad gíta pár fejezete leírja a lélekvándorlás tudományát,elolvashatod, ha valami hiteles választ is szeretnél.

Világlátástól függ.

Ha valaki meghal vagy halálközel élménye van, nem tudhatjuk, hogy az azért van-e mert az agya játssza le azt vagy valós.

Valaki szerint van menny. Valaki szerint új testbe költözünk.

Valaki szerint semmi se lesz. Nem úgy semmi, hogy "Jaj, most mit kezdjek magammal". Úgy abszolúte semmi. Nem leszel. Csak simán úgy semmi.

Állítani és cáfolni sem tudom, hogy az életnek vége a halál beállta után. Ezt senki sem tudja igazán, így vagy a vallás(ok) nyújtotta válaszokban hiszünk, vagy a természet, a körforgás, az elmúlás azaz a kézzelfogható, megfigyelhető, bizonyítható nyújtotta válaszokban. Őszintén szólva nem hinném, hogy lenne bármilyen élet a halálunk után. Én nem vagyok vallásos, én csak a látottak, tapasztaltak alapján tudtam álláspontot(?) foglalni. Életem során közeli családtagokat, sőt háziállatokat is elvesztettem. Egy családtag kivételével minden lélekkel egy házban éltem. Haláluk után egy űr maradt utánuk, nem pedig elveszett lelkek, vagy más, spirituális lények, hangok.

Sokat járok/jártam erdőbe, s rendszeresen megfigyeltem a leveleket, ahogy kedvenc fáimon kihajtanak, majd félévvel később, elszíneződve, esetlenül hullanak le azok ágairól. Úgy gondolom, hogy ez a folyamat játszódik le csaknem minden élőlény életében. Mi is aláhullunk arról a bizonyos fáról, számunkra is a halál halált jelent.

Ahogy az életünk előtti világról sincsen tudomásunk, úgy a halálunk utáni környezetünkről sem maradhat semmink. Csupán egy hosszannyúló csík között megbúvó zárójelek között születünk, élünk, s halunk.