A legtöbb spirituális irányzat miért ezeken az alappilléreken nyugszik?

Ket vagy tobbfele szemszogbol is lehet nezni, te egyertelmuen ugy nezed ahogy irtak #1,2 egocentrikusan

erdekesseg az nekem hogy kozepso teteled is csak egy "disz tabla"?

vagyis hogy valojaban ugyse gyozhetne meg senki, pusztan csak ezt mondja hogy "megnyero" legyen?

kisse a vege nem igazi biztositas "nem erdekel az anyagi vilag"

vagyis ha valakik szenvednek ahhoz neki semmi koze?

#1 igazad van, de sajnos a kérdezőnek is...

Számos helyen előfordul, hogy a magát speciális embernek valló egyén a tudatlanságát, egóját e falak közé teszik.

Ha igazam van, az bőven elég kell hogy legyen. Ha hülyének néznek, az nem engem minősít, ha valóban igazam van. (nem állítom, hogy az van)

A spirituális utat az ember nem azért járja, hogy kövessék, hanem mert ő személy szerint keresi az igazságot. Követőkre azok vágynak, akik önigazolást keresnek, vagy egyszerűen élvezik a figyelmet. Rosszabb esetben akik anyagi haszonra akarnak szert tenni. Az, hogy a valódi spirituális embereknek is vannak követői, azt jelenti, hogy vannak, akik ezt képesek felismerni, nem azt, hogy ezek az emberek gyűjtik a követőket.

Abban viszont egyet értek, hogy baj, hogy olyan sokan követik az állítólagosan spirituális embereket.

Jelenleg is van rá példa. Az áldozatok ezzel tisztában voltak/vannak, mégis inkább az igazsághoz ragaszkodnak, mint az életükhöz.

Nem tudod megakadályozni, hogy mások tévúton járjanak, csak azzal, ha te nem azon jársz, hangot adsz az igazságnak, aminek a birtokában vagy, és elviseled, ami ezzel jár. Mást nem nagyon tehetsz egy olyan környezetben, ami a kényelmes tévedéseket, és hazugságokat jobban kedveli, mint a nehezen emészthető igazságot. Nem véletlen léteztek, és léteznek nagy eséllyel ma is titkos társaságok, ahol csak szűk körben, arra ténylegesen fogékony személyeknek adják át az ismereteket, a nyilvánosság előtt pedig mindez rejtve marad. A tömeg ellen tényleg nem lehet mit tenni.

Nem a tudatlansággal van a baj, nem a tudatlanok nem érthetik meg azt, amit a spirituális ember tud, hanem az elutasítással. Ha valaki nem utasítja el, akkor képes felfogni. A spirituális ember nem kérkedik azzal, hogy az, amit tud csak keveseknek szól, akik elég fejlettek. Ugyanagy nem hívja ki az "ellentábort", hogy ha tudják bizonyítani az ellenkezőjét, ő is elfogadja azt. Nincs ok provokációra, ha a meggyőződésed, hogy az igazság egy részének birtokában vagy. Aki ilyet tesz, csak a vita kedvéért teszi, hogy a felsőbbrendűségét bizonyítsa a vita végén. Ami rend szerint nem jön össze.