Mi a véleményetek? (Többi lent)

Nem igazán. A kereszténység tényleg egyistenhit, csak egy istenalak van benne, aki mindenható. Az angyalok, és démonok isten teremtményei(a démonok is angyalok voltak), képtelenek teremteni, és kizárólag szolga, és hírnök szerepet töltenek be. Néha végrehajtó szerepet is.

Hivatalosan nem istenek, de ha nagyon akarod, akkor sem lehet őket istennek tekinteni. Ők kizárólag parancsra cselekszenek. A démonok a saját fejük után mennek, mert elveszítették a teremtőjük pártfogását, de ezzel lemondtak a teremtőjüktől kapott képességeik nagy részéről is. Nem tekinthetők isteni alaknak, ők ugyanúgy csak teremtmények, mint az ember.

Ha definiálni tudod mi vagy ki az Isten szád munkára, akkor tudni fogod a választ. Ő az egyetlen akit imádunk. Miért? Mert Mindenható. Az angyalokat lehet szeretni vagy erősen tisztelni.

Ha többistenhívők lennénk akkor az angyalt ugyanúgy imádnánk, mint Istent.

Ugyanígy vagyunk a földi dolgokkal is, az Isten imádaton keresztül szeretjük a földi dolgokat, embereket.

hát van egy egyszerű módja, hogy elfogadd az egyistenhitet. Van a lélek. 1 darab lélek. A leg alantasabb módon kezdi. Alázat nélkül, bűntudat nélkül. Nevezzük sátánnak, mindegy, hogy mennyi ideig él. De egyszer ennek a léleknek is annyi. Most jön a csavar: Újászületés. Miért is ne, hiszen a messiást is visszavárják. De miután újjászületik, már nem ott kezdi, mint előző életében. Van benne némi csekély alázat. Abban a lélekben, amely egyszer már átélte a teste halálát, kell, hogy legyen alázat. Ekkor, ugyanaz a lélek, már egy kicsit fejlettebb. Vedd ki az egészből az időt. Aztán ezt az újjászületést szorozd meg úgy 150 milliárdal. Ugyanaz az 1 darab lélek születik újjá, újra, meg újra, meg újra. Csak a testet köti az idő, a lélek időtlen. Míg végül utolsó emberi életeit olyan nagyságokban éli le, mint Buddha. Majd végül Krisztus. 150 milliárd ( csak tippelek) újjászületés után a lélek már belátja, hogy inkább segíti a többi embert, mert hajdanán pontosan azt az életet élte, amelyen segíteni akar. Aztán bumm. Kereszthalál, bűntelenül. Végül az a lélek, amely sátáni szinten kezdte eléri az Isteni szintet. Már nem pusztít. Teremt, tanít, de nem bántja önmagát. Tulajdonképpen ebből az jön le, hogy mindannyiunkban ugyanaz az egy lélek van jelen, csak más más szellemi szinten. Aztán a legvégső isteni szinten már nincs halál. Öröklét van és mindenhatóság. Igy már érted lelkem?

Nyilván az egyház ezért a tanért keresztre feszítene engem is, de az még jó pár élet után jön majd el nálam. Azután meg amúgy is Isten leszek. Bocsi, mind ugyanaz az 1 Isten leszünk.

Érted már lelkem?