Vajon mi lehetett ez? (Részletes leírás)

Szokásosan éjjel a kutyáim be engednem a fagytól igy megvédve,

ilyenkor amikor bent vannak ki kell engedni őket legalább egyszer, hogy ne piszkitsanak be.

Nem kell nagy kutyákra gondolni, ilyen tacskó keverékek. Méretük ellenére annál harciasabbak.

Úgy este háromnegyed tízenkettő fele laptozás mellett ránéztem az időre. Ideje kiengednem őket. - határoztam el magam legbelüll.

Lecsuktam a laptopot és kimentem a konyhába és kinyitottam az udvarra vezető bejárati ajtót. Amint vártam egyből ki is rohantak. Pár perc múlva nyüszitéssek jöttek a kert leghátsó részéből, ahova még a kerti lámpák sem világitanak be, Picur, Morzsi. Szólitottam a kutyakat. Mégegyszer nyüszitések jöttek, Morzsi, picur. Hirtelen a kert hátsó részéből elkezdtek futni előre. Majd megáltak a bejárati ajtóba és rám néztek tovább nyüszitve de látszott rajtuk hogy félnek. Én néztem egy darabig a sötétséget, Furcsa kaparászó hangot kezdtem el hallani a tető felől, mint ha valami kaparná vagy csúszna a tetőn, aztán hallottam amint beszakad a tető és a cserrepek felül a padlásnak a fa boritású padlójára zuhan és tör össze darabokra. Ekkor egy éles hang szinte orditás hallotam, közben a padláson hangos lépés szinte már szaladó hangot hallotam a padlás lejáratt felé, gyorsan felkaptam picurt és morzsit, és rohantam velünk a szekrény fele hogy elbúljak velük, akkor nem jutott eszembe jobb ötlet... A kocsi kulcsokat kint hagytam a konyhába... Bebújtam velük a szekrénybe és vártam hogy mi történik. A kutyá elnémultak és az ajtóra szegezték a tekintetükket, és én kitekintettem az ajtó réssein. Az a valami belépet a szobába hallotam ahogy levegőt vessz, nem láttam mert a szekrény olyan helyzetben van hogy nem birok ki látni rá. Egy perc után távolodni hallotam azt az akármit. Még az nap éjjel nem jöttem ki a szekrényből, ott aludtam el.