A párom kb.3-5 évvel találkozásunk előtt velem álmodott az én otthonomban játszódva. Mit jelent ez?

"hiszek neki"

azt hiszem ez a kulcs.

A férjem előtt 2 kapcsolatom volt. Folyton azt éreztem, hogy valakihez nem érkeztem meg. Valaki van a jövőben. Amikor először megláttam, megszűnt az érzés. Megérkeztem.

Szerintem ezekre nincs magyarázat. Eleve elrendeltetés?

Én is álmodtam olyannal, akit csak jóval később ismertem meg a valóságban.Teljesen megfelelt az álombelinek a legapróbb részletig. Megjegyeztem magamnak, hiszen sokat álmodtam vele a tényleges találkozás előtt.Nem lehet azzal indokolni, hogy valahol biztos láttam pl utcán előtte, mivel ő az ország másik végében lakott és sosem járt errefelé.Nem láthattam.Lényeg, hogy ez egy nagyon jelentős kapcsolat lett.Igaz rá minden, amit a lélektársakról írnak.

Talán a legbizarrabb, hogy első álmomban megígérte, hogy visszajön még.És igen, visszajött, valós formájában.Még a hideg is kiráz (jó értelemben) ha az egészbe belegondolok...

Ezzel az egy emberrel kapcsolatban nagyon jól működött köztünk a telepátia, egymásra hangoltság és különös tapasztalataim, álmaim voltak akkoriban.A kapcsolat meglazulásával ezek egyrészt csökkentek, de valami kötelék még mindig megvan, igaz, a barátság is megmaradt.

Az ember arra sem emlékszik hogy milyen ruhában volt a mellette álló a buszon, nem hogy az álmaira, ami úgy is zavaros benyomások halmaza.

Az agy úgy működik hogy kiegészíti a hiányos részleteket, klasszikus példa hogy egy bűnügynél a szemtanúk még az elkövető kocsijának a színére is másképp emlékeznek. Ezen szemtanúk egy része tényleg emlékszik, de a többinek az agya kitalál rá valamit és az illető ugyanúgy meg van róla győződve hogy emlékszik.

A jó hír hogy az érzelmi emlékek általában erősebbek, mindenki emlékszik számára nagyon jó vagy rossz emlékekre, még ha a pontos részletekre nem is, az érzésre igen.

A párod egy szeretni való párról álmodott 3-5 éve és bár az emlék valószínűleg már rég elkopott, az érzés nem. Ha úgy "emlékszik vissza" hogy Téged látott akkor, az azt jelenti hogy az érzései irántad olyanok mint amit a megálmodott ideális nővel kapcsolatban érzett. Ez akárhogy nézzük jó dolog.És még természetfeletti sem kell hozzá, amitől még jobb. :)

Előző! Ez is lehet egy teória, viszont én fentebb már egyszer írtam kérdezőnek, hogy velem is történt hasonló.Nos, én már több mint 20 éve írom az álmaim( a jelentősebbeket, amik nem zagyvaságnak tűnnek).Amire emlékszem belőlük, azt minél részletesebben leírom, van, hogy le is rajzolom, aminél nem szeretném, hogy feledésbe merüljön.

Én leírtam abba az álomnaplóba annak az álomalaknak a külső-belső jellemzőit részletesen, akit kb egy évvel később megismerhettem a valóságban is.Mikor álmaimban elkezdett feltűnni, még fogalmam sem volt hogy valóságban létezhet ő, de később a találkozásunk után visszaolvasva azokat az álmokat, nos a meglepetéstől majd leestem a székről, mivel az öltözékétől a viselkedéséig minden teljesen megegyezett, még bizonyos dolgok is, amik később megtörténtek velünk, már ott voltak leírva előre...Na ezt magyarázza meg valaki okos szkeptikus! Nem lehet az agy játéka, ilyen véletlenek nincsenek.Így utólagos belemagyarázásnak sem lehet nevezni a történteket.El kell fogadni hogy vannak dolgok, amiket nem tudunk megmagyarázni, de attól még léteznek, valahogy működnek.

"Nem lehet az agy játéka, ilyen véletlenek nincsenek."

Ez hülyeség, mert nyilván vannak. Bár az valóban elég hihetetlen hogy nem csak hogy találkoztál az illetővel, de te aztán még le is írod és rajzolod az álmaidat, nyilván olyan részletesen hogy utólag nem lehet belemagyarázni a valóságot, hanem az biztosan úgy is volt és van...

Nos, én kifejezetten racionális ember vagyok: nem hiszek konkrétan szellemekben, meg természetgyógyászatban, Istenben neg ilyenek. De..

1. Gyerekként egy balatoni nyaralás előtt hónapokkal rosszakat álmodtam, ami összeköthető volt a vízzel. Amikor nyaraltunk nagyapám meghalt. Rá 3 hónapra nagyanyám. Mindig megérzem, ha egy közeli hozzátartozómat baj éri, hirtelen eszembe jut, felhívom/ráírok és szembesülök vele, hogy történt vele valami.

2. Akárkivel szemben vannak benyomásaim a jellemét illetően mindig bizinyosságot lel. Egy elejtett szóból simán levágom mi a helyzet, kérdezés nélkül.

3. A párom a valaha volt egyetlen komoly kapcsolatom. Mielőtt személyesen megismertem már évekkel korábbról ismertem a nővérét, apját, anyját. Nyári táborba akartam menni -ahol utólag megtudva ő is ott volt- de anyukámnak balesete volt (amit akkor este szintén biztosra vettem, higy balesete volt, csak nem akarták még nekem megmondani...) így nem mentem - tehát ott sem ismertük meg egymást. Ezután egy távolabbi barátnőm összejött vele, és emlékszem tisztán, hogy FÉLTÉKENY VOLTAM! Nem volt mire, mert akkor még nem ismertem, de féltékenységet éreztem. Aztán végül egy haverja rám hajtott, és végülis akkor találkoztunk össze. Mintha mindig is ismertük volna egymást, úgy viselkedtünk az első percben is.

Kínos ez nekem, mert amúgy tényleg nem hiszek el ilyeneket bárkinek, és nem tudom miért vagyok ennyire intuitív, de ez van. Biztos létezik ilyesmi, csak annyi a kamu, hogy magunk sem tudjuk sokszor mit is érzünk, valós-e a megérzés vagy utólag gondoljuk hozzá a dolgokat.