Az álmok egy, a miénkhez közel álló párhuzamos valóságból származó képek, mit szólnátok ehhez ha ez igaz lenne?

Ez az elmélet ott dől meg, hogy az egymás utáni álmok nem freltétlenül kapcsolódnak egymáshoz... Bizonyos esetekben egyszerűen köze sincsen egyiknek a másikhoz...Ríengeteg elmélet van, és rengeteg cáfolat... Rengeteg a dimenzió, de egy olyan helyen ahol objektív emberek írják a primitív véleményeiket, és olyan butaságokat írnak, hogy lematerialistázzák azokat akik hamarabb hisznek a gondolat és a tett szabadságában, mint az agykontrollban és a szellemekben... Holott ezek az emberek szubjektív idealisták... szóval ilyen környezetben teljesen felesleges lenne felvetni a 24 dimenziós világképet, mikor az első néggyel is gondban vannak...

Elképzelhető, hogy a világ nem tökéletes... Elég bizonyíték rá, hogy mind a Föld forgása és keringése sem teljes egész ciklus, hiszen megtöri a komlex rendszerbeli egységek teljességét...

Véleményem szerint az álmaink sokkal inkább önmagunk torz tükre, ahol bizonyos hibáink és erényeink sokkal inkább felerősítve jelennek meg, vagy éppen indominánsabbak a valóságnál...

Persze érdekes lenne, és tudományosan nem zárhatjuk ki a párhuzamos terekben a párhuzamos világok létezését... Ha valóban fennáll a 24 dimenzió, akkor a normál térből kilépve abba a térbe, ahol a normál tér legrövidebb görbéi egyenesek, akkor ezen egyenesek mellett elképzelhető a nem csak elképzelhetetlen sebességű utazás, hanem maga az időutazás sem... De ez csak elmélet... És mint tudjuk az elmélet sok mindent képes elviselni... Aztán hogy sikerül-e??? Az már csak rajtunk embereken múlik... Bocsi az elkalandozásért...

Én személyszerint elsőre, átgondolás nélkül azt mondanám,hogy örülnék neki. Ez azért van mert sokkal jobban kedvelem,mint ezt a világot. Vagyis inkább úgy fogalmazok,hogy én nem igazán szeretem ezt a világot amiben élünk és bármi másnak örülnék,ami akár kicsit is jobb lehet... Sokkal izgalmasabb,eseménydúsabb és nem olyan földhözragadt, mint általában ez a világ. Volt olyan korszakom, hogy szinte egész nap csak aludtam,hogy el tudjak menekülni a saját kis álomvilágomba...

De viszont van ennek egy árnyoldala is. A rémálmok. Elég csak arra gondolnom,amikor kiskoromban rendszeresen azt álmodtam,hogy anyu meghal egy tornádó miatt, vagy leesik a keze miközben kézenfogva sétálgatunk... De, hogyha az a világ tényleg egy párhuzamos valóság, mi szinte nem tudunk róla semmit és lehet,hogy ott pont a rémálmoknak van jó jelentésük. Semmi sem kizárható...

És a kérdésedre válaszolva,hogy hiszek-e benne...hát,nem tudom. Én nem zárok ki soha semmilyen lehetőséget. Próbálok nyitott szemmel élni, mindenre nyíltnak lenni,hiszen csak így tudhatok meg bármit is.

Például ha valami után kutatnék és kizárnék bizonyos eshetőségeket és szemellenzősen haladnék előre csakist azt nézve ami szerintem igaz, akkor nem igen találnék semmit...