A lélek központja a szív vagy a fej/elme?

Mivel az egész hit kérdése, így az elméé lehet, és a szív csak egy izom... a fej pedig csak egy testrész (persze, mind a kettő rendkívül fontos... de hogy a lélek központjai lennének?... bár az elme a fejben van...)

Elme/fej lehet egyfajta központja, a szív biztosan nem (ott csak vér, izom, és rengeteg ér van (esetleg érszűkület))

+ én régen azt hittem a tüdő a lélek...

Egyik se, mivel nincs lelked, ami valahol elhelyezkedik a testedben, hanem te magad vagy a lélek. Hogy tudnád önmagadat a testen belül behatárolni?

Az egész te vagy.

#3

Nincs központja a testben, mert a lélek te vagy. Önmagadat akarod központba rakni, behatárolni.

A lélek szintekre kapcsolódás a testen kívül van.

Az elme az emberi létforma szimbolúma, a szív a szellemé.

Meggyőződésem, hogy a lélek absztrakt fogalom. Ahogy a könyv fejezetekből, a fejezetek bekezdésekből, a bekezdések mondatokból, a mondatok szavakból, a szavak meg betűkből állnak, amelyek különböző szintjei valóban az írásnak, de ezek egymástól nem elválasztható fogalmak, nem lehet a mondatot a szavak nélkül értelmezni. Ugyanígy az emberi működés folyamatai is hierarchizálódnak. Ingerek, érzetek, érzések, érzelmek, gondolatok, értékrend, világkép, szellem, majd végül a legfelső hierarchiája mindezeknek az, amit léleknek lehet nevezni.

Innen nézve az a kérdés, hogy a lélek központja hol van, az kb. annyira értelmes kérdés, hogy a regény hányadik mondatában kell keresni a regény cselekményét, vagy a regény hangulatát. Egyikben sem, mert ezek mind-mind együtt teszik ki azt.

az agyban található a topozmirigy-a lélek erőműve.

a topozmirigy erősségét az agyalapi mirigy is befolyásolja. vagyis a két mirigynek eggyüttesen kell működnie. az egyik fogad a másik átalakít. azért alakít h képes legyél felfogni dolgokat.

pl: erős a topozmirigyed. akár álmodsz akár mondjuk fejletteb vagy és látsz vagy hallasz szellemeket.a topozmirigy felfogja az információkat. pl: hallasz szellemeket. az agyalapi pedig átalakítja-vagyis felfogod.

de ugyanígy van az egyszerű dolgokkal kapcsolatban. pl: látod s hallod mondjuk az anyukádat. az agy látóközpontja és hallóidegei felveszik az információkat és átalakítja. szóval mindennek megvan a maga központja.mindennek megvan a maga párja.

a lélek középpontja tehát a topozmirigy. lássd: Hórusz szeme.

a lényednek is két része van. test és lélek.

ezek is egy párt alkotnak és együtt működnek. ezek is fogadnak és átalakítanak. pl: látsz egy szerelmes jelenetet. vagy sírsz rajta vagy örömöt érzel. a test és a lélek eggyütt dolgozik. felfogta a tested a fizikai szemed és látóközpontod a látottakat és persze a hallás stb. a lelked pedig az információk alapján reagál.

test és lélek összekapcsolását a szív adja.

szóval kell egy kötelék. a test és a lélek összekötője a szív. összekötő. test és lélek összekötő.

ahogyan a mirigyeknek vannak párjuk úgy összekötőjük is van-méghozzá az idegrendszer.

a test és a léleknek a szív az összekötője.

remélem érthetően írtam.

> az agyban található a topozmirigy-a lélek erőműve.

(Mivel következetesen rosszul írod, megjegyzem, hogy tobozmirigynek hívják, b-vel és nem p-vel írva és ejtve.)

Descartes valóban a lélek székhelyének nevezte. Valóban nagy szerepe van a hinduizmusban, de ott nem a lélek „központja”. De más vallások, világképek esetén meg más a lélek középpontja. De ez így pont annyira spekulatív, mintha azt találnám mondani, hogy a lélek középpontja a hasnyálmirigyben van. A „harmadik szem” – ami szintén szimbolikus, mintsem konkrét megnevezés – is lett már a tobozmiriggyel azonosítva.

Biológiai szempontból a tobozmirigynek – nyilván, mint a legtöbb mirigynek – fontos szerepe van, de nem fontosabb, mint a többinek.

Az azért érthető, hogy az ember érzékszerveinek a jelentős része a fejen található. A külvilágból származó információk túlnyomó többsége a látásból érkezik. De a hallásért felelős érzékszerv is a fejen van, a szaglásért, az ízérzékelésért és az egyensúly érzékelésért felelős érzékszervek is a fejen vannak, így az ember a legtöbb külvilágból érkező információt a fej szemszögéből érzékeli, így valahogy az ember önmagát valahol a fejében érzi. De pl. nem véletlen, hogy az érzelmekkel meg a szívet azonosítjuk, hiszen az érzelmek jelentős része olyan felfokozott állapotot okoz, amiben nő a pulzusszám, az ember meg érzi a gyorsabb szívverését.

~ ~ ~

> a lélek középpontja tehát a topozmirigy. lássd: Hórusz szeme.

Hórusz szemét nem jó idekeverni. Az egyiptomi mitológiában Hórusz a Széth-tel való küzdelmében a bal szemét veszítette el. Hórusz szemét így is ábrázolják. Szimbolikus kulcsban Hórusz bal és jobb szeme a Holdat és a Napot szimbolizálja. Így Hórusz szemét nevezték a Hold szemének is. Hozzá kell tenni, hogy az egyiptomi mitológia is változott az idők során, és nem mindig következetes módon. Hórusz szemét pl. szokták Udzsat-szemnek is hívni, ami meg Uadzset istenre utal, akit gyakran ábrázoltak kígyóként, ami Ré isten fején összetekeredve kvázi védelmezőként szolgál. Más isteneket is ábrázoltak ureuszkígyóval a fején, a mitológiában összemosódik Hórusszal is. (De megmondom őszintén elég komplikált ilyen téren az egyiptomi mitológia, számomra is vannak homályos foltok benne.)

Mindenesetre Hórusz szeme határozottan bal szem. Szimbolikus értelemeben a Hold szimbóluma. Az udzsat-szem – mint amulett – meg az állandó megújulás szimbóluma, megint más kulcsban a kiáramlás és visszatérés szimbóluma. Hórusz szemének semmi köze nem volt közvetlenül a lélekhez. Nota bene az egyiptomi világképben a lélek fogalma is kissé komplikáltabb, nem pusztán egy test-lélek kettősségről beszélnek, de ez is változik helytől és időtől az egyiptomi mitológiában.

Az más kérdés, hogy a keresztény szimbólumrendszerben is megtalálható mindent látó szemet aztán – főleg a szabadkőművesség eredeti formája, ami különböző vallások szimbolizmusának egyfajta eklektikus rendszerét adta – összemosta az Udzsat-szemmel. (Nyilván a szabadkőműves irányzatnak is megvoltak az elődjei, de a lényeg, hogy aztán szépen átkerült az okkult hagyományba is, a teozófiába, ami meg alapja a mai ezoterikus irányzatok ezreinek.)

~ ~ ~

> a lényednek is két része van. test és lélek.

Hát már attól függ, milyen megközelítésben nézzük. A görögöknél hármas felosztás volt: test–lélek–szellem, vagy test–szellem–lélek (szóma–psziché–ego). (Pl. a platonikusoknál is megjelenik ez a fajta – fogalmazzunk úgy – kettős lélek koncepciója.) De az elnevezések itt is keverednek a különböző értelmezési problémák és a fogalmak rosszul definiáltsága miatt. A kereszténységben is elvileg a szóma (test) és a szellem (pneuma) között a psziché teremt kapcsolatot. Egészen az 1300-as évekig ez a fajta gondolkodás volt az emberről, amíg a Vienne-i zsinat nem hozott egy olyan dogmát, hogy az embernek csak teste és lelke van. Hogy aztán ezt elfogadja valaki, vagy sem, az azon múlik, hogy ő hogyan keresztény. Római katolikus? Protestáns? Gnosztikus? Esetleg valamilyen ezoterikus keresztény hite van? Mert egy dogma elfogadása, vagy el nem fogadása alapvetően egyházi, felekezeti és nem klasszikus értelemben vett hitbeli kérdés.

(Nota bene a különböző vallásokban jellemzőek a hármasságok. Még a kereszténység egyistenhitében is ott van az Atya–Szentlélek (Szentszellem?)–Fiú hármassága, a Pokol–Purgatórium–Mennyország hármassága. De hogy más vallásokat nézzünk: Ámon–Mut–Honszu, Ízisz–Ozirisz–Hórusz, An–Enlil–Enki, Erebosz–Gaia–Nüx, Visnu–Brahman–Siva, Ahura Mazdá– Mithra–Apam Napat. Meg persze jellemzőek kettősségek is, a két megközelítés különböző aspektusból történő megközelítés, nem ellentmondanak, hanem kiegészítik egymást. Hiszen ahol kettő van, ott van a kettőnek egy egyensúlyi pontja is.)

Megint más megközelítésben meg aztán ennél bővelkedőbb képek is vannak. A keleti vallásokban tetten érhető a hetesség is. Van olyan rendszer, amiben több szintje van az emberi működésnek, vagy ha úgy fogalmazok, több teste van az embernek: fizikai, pránikus, asztrális, kámikus, manatikus stb… A csakrákban is megjelenik a hetesség koncepciója, mint az ember hét energiaközpontja.

Persze ezt is úgy összekutyulták-keverték, hogy az ezoterikus irányzatokban itt is teljes a káosz.

~ ~ ~

De közelítsük meg a kérdéskört más irányból.

A lélek anyagi természetű? Ha igen, akkor nyilván – mint minden anyagi természetű dolognak – meg lehet találni a helyét, meg lehet nézni a színét, megmérni a súlyát, a térfogatát, megnézni, hogy milyen módon kapcsolódik az (anyagi) test többi részéhez.

De úgy az az általános nézet, hogy a lélek nem anyagi természetű. Ha ez így van, akkor a legprimitívebb és legprofánabb elképzelés anyagi tulajdonságokkal jellemezni. Ha a lélek nem anyagi természetű, akkor pont annyira értelmetlen a léleknek a testen belüli helyéről beszélni, mint a térfogatáról, sűrűségéről, elektromos ellenállásáról. Egy hasonlattal Isten sem anyagi természetű. Annak, hogy Isten az égben „lakik”, már eleve van egy primitív értelmezési szintje, de szimbolikusan még észszerű ez a kép, mint afféle analógiás hasonlat. De az a kérdés, hogy Isten akkor most az égben melyik szélességi és hosszúsági fok felett lakik pontosan, az valahol a dolgoknak nagyon a félreértése. Pont annyira, mint hogy Istennek mekkora a szakálla, milyen színű a haja, vagy hogy milyen magas. Isten nem egy bácsi aki a felhő szélén csücsül.

Egy gyerektől ez az elképzelés még érthető. Nagyon földhözragadt elképzelés, túlságosan anyagi megközelítés, de érthető. Egy felnőtt meg próbáljon egy kicsit elvonatkoztatni az anyagi világtól, és próbáljon kicsit elvontabb módon gondolkodni. Isten nem „valahol” van. Hasonlóan a lélek sem „valahol” van a testben. Nem egy kavics az, hanem egy metafizikai természetű létező, itt maximum a hívő és a materialista nézőpontjában az az eltérés, hogy a metafizikai világot ténylegesen létezőnek, vagy elvont, absztrakt, az ember által megalkotott fogalmi kategóriának tartja. A hívő meg az ateista közötti eltérés meg az, hogy ebben a metafizikai világban intelligens, személyiséggel rendelkező entitásokkal is számon tart-e, vagy sem.

De akárhogy is nézzük, a lélek nem anyagi természetű, így nincs értelme anyagi természetű tulajdonságokkal felruházni, így pozícióval (hellyel) sem.

Hát köszönöm, hogy írtál az én írásom alá.

Sokat vizsgálódtam én is. de sokszor nem tudtam h merre.

Mindenképpen elmentem ezt.

Túl sok mitológikus történetek és múltbéli feljegyzéések vannak a lélek egységéről.

Hiszen még a fizikai testünk feltárását is nagyon nehezen fedezte fel az emberiség.

Ez sokkal bonyolúltabb, hiszen olyan dolgok is vannak amelyeket nem is tudunk sehogysem látni, vizsgálni.

vagy eleve felfogni.