Sokszor megérzek bizonyos dolgokat, hogy meg fognak történni és általában meg is történnek. Szeretném ezt a képességemet fejleszteni. Van erre valamilyen mód?

Tudom miről beszélsz, velem is előfordul alkalomadtán. Aki nem élt még át ilyet, lehetetlennek tartja, és úgysem érti meg, miről beszélsz. Ez nem megfigyelőképesség kérdése amúgy.

Hogyan lehet fejleszteni? Talán több meditációval, nagyobb lelki békével - bár megmondom őszintén, nálam semmilyen előzménye nincs, és nem tudom megmondani, abban az életszakaszomban, amikor ezek gyakoribbak, mit csinálok másként.

Esetleg sikerült valami hasonló megfigyelést végezned?

Macska vagy boszi vagy :)

Jo a megfigyelő képességed memoriàd jol alkalmazod a vonzàs törvényét..

én pl.most minden nap egy olyan verda előtt megyek el ami vonz mint egy màgnes..érzem lesz még dolgom vele vagy azon a helyen..

Nem feltétlen jóstehetség, bár lehet köze hozzá.

Felteszek egy pár kérdést, mivel kideríthetjük, hogy még is melyik képességed használod.

Amiket megérzel, azok általában 24 órán belül bekövetkeznek?

Látod is az eseményeket (álmodon kívül), vagy csak érzed, hogy ez fog történni?

Napközben mikor megérzel valami egy apró dologból, akkor az pár perc múlva következik be?

Mert nekem van egy tippem, de ha szeretnéd pontosabban tudni, akkor válaszolj nekem légyszíves ezekre a kérdésekre. :)

Azért tettem fel kérdéseket, mert nem írtál konkrétumokat, hogy mikor következik be, hogy stb.

A meditáció valóban segíthet közelebb kerülnöd önmagadhoz. Amúgy az ilyen transzcendentális dolgokat mindig meg lehet magyarázni ész érvekkel.

Tegyük fel, hogy azt álmodom, hogy csúnya balesetem lesz, kirúgnak, megbukom, stb. Ha alapvetően önmonitorozó vagyok, tehát figyelek a jelzéseimre, és hiszek is bennük ezek elkezdenek foglalkoztatni. Beülök a volán mögé és szemem az úton, 110% figyelem. Csakhogy pont ez fogja okozni azt, hogy a meglévő rutinszerű cselekvésből egy görcsös koncentráció lesz, ami erősen degradálja majd a teljesítményt. Vagy épp ellenkezőleg, fittyet hányva rá, mondván ilyen dolgok nincsenek sokkal felületesebb koncentrációval, mintegy ki ha én nem típusúan fogsz vezetni és úgy következik be a baj. Pár ilyen után össze fogod kapcsolni a megérzéseidet a történésekkel...

Másokkal pedig ugyan ez a helyzet. Beülök valaki mellé aki szemlátomást nem egy Schumacher és mondjuk látok egy két dolgot, ami elég necces. Este álmodok róla. Majd pár hét múlva valóban széttöri magát. Mire én bólogatok, hogy én tudtam, megmondtam, előre láttam.

Nincs olyan dolog, amit ne lehetne így megmagyarázni.

Más eseteknél pedig ott az önbeteljesítő jóslat nevű kellemes jelenség.

"Nincs olyan dolog, amit ne lehetne így megmagyarázni."

1. Előre tudom, hogy összefutok egy bizonyos ember társaságában a lépcsőházban a rég nem látott szomszéddal, és bemutatom neki. Ez fél órán belül bekövetkezik, esélye igen alacsony (hatalmas a társasház, és a szomszédok nem a lépcsőházban élnek, hanem a lakásukban).

2. Kérdeznek tőlem valamit, pl. ki hány pontot ért el egy játékban. Lényegtelen dolog, de a hasamra ütve rávágok egy számot: és kiderül, hogy pont annyit.

Ilyesmik velem rendszeresen előfordulnak. Kiszámíthatnám a statisztikai valószínűségüket, igen csekély számot kapnék. Észérvekkel ezt nehéz megmagyarázni, talán a másodikat jobban, hogy pl. ismerem az elérhető pontokat, és megpróbálom eltalálni a közepét, de az is elég valószerűtlen, hogy ekkor beletalálnék. Ráadásul ilyenkor, amikor rávágok valamit, nem találok mellé. Ha nincs ilyen előérzetem, akkor egyszerűen csak visszakérdezek, hogy "Igen, és mennyit?".