Volt már olyan érzésetek, akár csak 1-2 másodpercig is, hogy a körülöttetek lévő barátok, vagy családtagok hirtelen idegennek tűnnek? Vajon mi okozhatja ezt az elidegenedő érzést?

A mostani személyiségünk, a mostani énünk számára családtagok a családtagok és barátok a barátok. A felsőbb énünk, a lelkünk, akik valójában vagyunk, viszont tudja, hogy ez csak egy "színdarab", egy vállalt feladat. Valójában mindannyian lelkek vagyunk, aki meghatározott okokból vállaljuk azokat a személyiségeket, akik most vagyunk. Ez egy bonyolult rendszer, de minden mindennel összefügg és szinte semmi sem véletlen.

Nos, a lelked ezt mindig is tudja, de a jelenlegi személyiséged, éned mindezt elfedi. Olykor azonban előfordulhat, hogy e lefedés alól érzelmek törnek fel, akár csak másodpercekre is. S ezen érzelmek feltörése jelenik meg nálad úgy, ahogyan a kérdésedben megfogalmaztad.

Velem is elő szokott fordulni néha. Ilyen furcsán éber állapot, és kicsit olyan mintha nem is a saját szememmel néznék.

Fogalmam sincs mi okozza. Tudom közben, hogy nem idegen amit látok, és azt is, hogy én látom, de mégis mintha először látnám , olyan élesen, éberen rácsodálkozok mindenre. Minthaa szemeim mögül látnám. Nehéz érthetően leírni.

Remélem nem vagyunk skizofrének :-D

8-as vagyok.

Bennem fel sem merült, hogy ez szokatlan lehet, amíg el nem olvastam a kérdésedet. :) Nem olyan nagy dolog szerintem. Én néha tudatosan is előveszem, amikor különösen szépet látok.