Hogyan tegyem túl magam azon hogy bántottak egy kapcsolatban?

Most nem mennék részletekbe, de legutóbb egy bántalmazó párkapcsolatban volt részem. Ő szakított és 6 hónapig tartott. Éreztem, hogy valami nem stimmel, de valamiért féltem kiszállni belőle. Eleinte úgy örültem, hogy van végre egy férfi aki komolyan vesz, még azt is mondta szeretné, ha a felesége lennék. Már 2 hét után azt mondta, hogy szeret, és gyakran érdeklődött hogy hogy vagyok, és mit csinálok. Viszont amikor beteg voltam, nem látogatott meg, azt mondta hogy pihenésre van szükségem. Volt olyan hogy az utolsó pillanatban mondta le a találkozót.

Ha én elmentem valahova egy nap, aznap kitalált valami indokot, hogy nem ér rá találkozni.

Volt olyan hogy hívtam telefonon, mert kb. 9 óra hosszáig semmit se hallottam felőle.

Vett nekem mindig ajándékokat, kis édességeket. Viszont mikor egyszer mentünk vásárolni, megszabta, hogy milyen édességek közül válogathatok, amikor azt se mondtam sose hogy vegyen nekem bármit.

Előfordult, az is hogy parancsolt nekem, persze ezt is próbálta szépen előadni.

Volt olyan hogy megjegyezte, hogy későn szóltam neki, hogy a kocsival álljon le valahová.

Úgy látszik nekem örökre álmom marad az, hogy valaki szeressen. Állandó kényszeres gondoltaim vannak a kapcsolat, meg a szakítás óta is, hogy én mennyire nem érek semmit, hogy milyen keveset is érek másokhoz képest. Persze a kezdettekkor, úgy éreztem magam, mint egy hercegnő, annyira kedvesnek mutatkozott, meg a szép szavaival feltornázta az önbizalmam. De most utálom magam, és egy szál önbizalmam sincs. Az jár a fejemben hogy nem hiába bántottak az iskolában is, hiszen én egy ilyen szerencsétlen vagyok. Persze akik engem bántottak, beléjük biztos nem rúgnak bele a férfiak, mint belém.