Ha nem vagyok szerelmes a másik félbe, érdemes azért megpróbálni a kapcsolatot? Beleszerethetek még később? Veletek hogy volt?

és mióta ismeritek egymást?

Valamiért csak filozol rajta. Mi az ami vonz benne? Hány évesek vagytok?

Örülj neki, hogy nem vagy szerelmes. A szerelem egy alacsony szintű, egós csimpaszkodás. Gyerekként még érezhetünk szerelmet, de a felnőttek életében nem kéne jelen lennie. A helyét a feltétel nélküli szeretetnek kéne átvennie.

Én sem vagyok szerelmes, soha nem is voltam a jelenlegi páromba. Reménykedtem, hogy hátha majd megszeretem, de rájöttem, hogy semmit nem lehet benne szeretni. Miért vagyok vele? Szànalomból.

Én a helyedben inkább még ismerkednék 1-2 hónapig vele. Nem kell kapcsolatba rohanni azonnal.

Szánalomból? Miért, szerinted ezzel neki jót teszel? Elveszed az idejét és esélyét annak, hogy találjon valakit akivel viszont szeretik egymást. Ez inkább a te kényelmedről szól. Lehet, hogy egy szakítással rövidtávon megbántunk valakit, de hosszútávon a legtöbb amit tehetünk, hogy elengedjük, hogy megtalálhassa a boldogságát.

Kérdező, nem hiszem, hogy bele fogsz szeretni. Én is így voltam, de bebeszéltem magamnak, hogy szeretem. Közben csak jó volt vele, minőségi életet biztosított, kellemes társaság, intelligens férfi, nagyvonalú, figyelmes a szexben is. Viszont a kémia sosem volt meg, a szerelem sem. Hogy érthető legyek, szerettem, mert jó ember, szerettem, mert szeret engem, de ennyi, ez nem szerelem volt a részemről. Mégis hozzámentem (ő szerelemmel szeretett, engem akart élete párjának.) A baj ott volt, hogy két év házasság után derült égből jött a szerelem, mással. Borzasztó volt, amit átéltem, nem ragozom. Végül elváltunk, de borzasztó volt a szemébe nézni. Azóta a szerelmemmel vagyok, már 5 éve. Teljesen más a két érzés. Kívánom, hogy megéld majd.