Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ezzel vajon tényleg akkora bántást okozhattam?
4 hónapja vagyunk együtt, én most végzek az egyetemmel és gyakornokként dolgozok, most keresem a főállásokat. Barátnőm önszántából segít ebben, aminek nagyon örülök és hálás is vagyok neki, mindig megköszönöm neki. Ma voltam egy interjún, és utána írtam neki jól ment, úgy érzem felvesznek. Ennek ő is örült, később kérdezte az interjúztató nevét. Megírtam neki és poénból kérdeztem megfenyegeti!? Utána írja, hogy szólnak majd az ő vezetőjük által, mert ismeri az ottani hr-s vezetőt. Mondom neki köszönöm szépen, csak nehogy valami baj legyen. És akkor írja, hogy majd a végén ha kétes lenne a döntés esetleg akkor talán segítséget ad ez majd pár ember közül. Erre én meg írtam, hogy utálom a protekciót, de nyilván mindenhol jelen van. Aztán magyarázta, hogy az én érdemem, hogy behívtak, de ez csak egy plusz lehetőség. Erre azt írtam, hogy majd kiderül hogyan alakul... És akkor megkérdezte mi bajom van. Annyit írtam erre, hogy nekem ez protekciós feelingű... Írta megint a hasonló a választ, de utána odaírta, hogy ő akkor többet nem avatkozik bele a dolgaimba csak egy ajánlás ez. Megírtam, hogy elnézést, hogy félreértettem és köszönöm még egyszer. Megnézte aztán semmit nem írt. Ennyi idő alatt azért megszoktam, hogy mindig ír. Felhívtam normális hangnemben elmondtam, hogy miért gondoltam így és hogy félreértettem. Szerintem normálisan tettük le a telefont, utána megírta még ezzel a dologgal kapcsolatban ki ez a nő meg tényleg, hogy egy ajánlás.
Én mondtam neki, hogy írásban teljesen máshogy jönnek le a dolgok és arra volt jó ez, hogy teljesen elbeszéltem mellette...
Ezzel most tényleg akkora bántást okozhattam?
Meg még az elején telefonban is mondta, hogy úgy jött le nem örülök neki meg nem vagyok hálás.
Mondtam neki, hogy az vagyok, de már korábban is minden egyes alkalommal elmondtam, hogy nagyon jó érzés, mert megtehetnéd, egyáltalán nem foglalkozol vele, hisz nem a te dolgod...
Ennyi idő alatt egyébként sosem veszekedtünk, talán a vizsgaidőszak alatt kicsit feszült voltam, de az is abban merült ki, hogy amikor együtt voltunk akkor látta rajtam, hogy vele lennék, de mégis idegesít, hogy el kell menni tanulni.
Szóval most érzem azt, hogy talán ezzel megharagudott.
Vannak ilyen személyiségű emberek mint a barátnőd. :D
Lehet neki rosszul esik de tényleg nem az ő dolga és túlságosan a sajátja ként tekint rá.
A lényeg, hogy te csak elmondtad a véleményed és utána bőőőőven bocsánatot is kértél amit értékelt csak őt ez mélyebben érintette de felfogta és nem haragszik. :)
Tehát a te részedről teljesen oké voltál.
Én ebben a történetben nem látok bele ilyesmiket.
Sőt azt mondanám,még vitát sem.
Mindketten szuperul csináltátok.Csak annyi volt,hogy félrértettétek egymást,ami végül tisztázódott két felnőtt ember szintjén.
48F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!