Miért is jó egyedül lenni, mikor mégis mindenütt a kapcsolatokat futtatják?

Kit érdekel, mások mit csinálnak, mit beszélnek? Aki egyedül van, az is kaphat dicsértet, ha olyat csinál, pl lediplomázik, versenyt nyer, lefogy, akár csak beújítja a stílusát.

Kérdés, hogy miért kell neked facebook dicséret.

Amikor én diplomáztam először, még facebookom sem volt, de a második diplomámat sem tettem ki. Most fogytam 10 kilót, azt sem tettem ki. A gyerekemről utoljára kiskorából vannak fotók, nem a lájkért tettem ki, hanem, hogy a volt férjem és családja (külföldön élnek) láthassák a képeket.

Én is egyedül vagyok, de jól érzem magam és nem kell mások véleménye, tetszése ahhoz, hogy így legyen. Persze, jó lenne egy kapcsolat, de nem minden áron. Most nincs, hát ez van. És mielőtt azt mondanád, én már nem vagyok fiatal, meg már van gyerekem: igaz. De én fiatalon is így gondolkodtam. Ezért nem volt párkapcsolatom 25 éves koromig. Vártam az "igazit". És közben jól éreztem magam. Ez döntés kérdése.